Communio, 2015 (23. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 1-2. szám - Kenózis és Egyház - Puskás Attila: Hans Urs von Balthasar Krisztus hitéről
64 Puskás Attila ról, ugyanakkor a Fiúnak ez az emberi tapasztalata „része annak, amit az Atya a megtestesült Fiúban önmagáról mond”.34 * Krisztus istentapasztalata tehát egyszerre és elválaszthatatlanul isteni és emberi tapasztalat, ám végső alanya e tapasztalatnak a megtestesült Fiú isteni személye. Ezért beszél Balthasar Krisztus esetében az „Isten tapasztalata” (istentapasztalat) birtokos szerkezet alanyi és tárgyi értelméről, melyek megkülönböztethetőek ugyan, de elválaszthatatlanok egymástól. „A krisztológiai istentapasztalat e két dimenziójának - a megtestesült Isten tapasztalata mint genitivus subjectivus, és ezért ennek nyomán objectivus - azonossága a húposztatikus egység titka, s ezen mint legvégső kinyilatkoztatás-alapján nyugszik minden későbbi istentapasztalat és a kinyilatkoztatásba vetett hit minden formája.”33 Az istentapasztalat genitivus subjectivus és objectivus egységének krisztológiai értelmét talán így adhatjuk vissza: Krisztusban a megtestesült Fiú-Isten emberi módon tapasztalta meg az Atya-Istent és az Atya-Isten önkinyilatkoztatásának ez az ősképi tapasztalat lesz a közvetítője. (3) Jézus önértelmezésének és istentapasztalatának is egyedülálló küldetése a forrása. Istentapasztalata nem irracionális érzés vagy szupraracionális intuíció, hanem „emberi istenlátása meghatározott folyamatba, azaz küldetésébe ágyazódik”.36 Önmagát „az Atyának a világhoz intézett Szavaként” érti, „akinek küldetése a búzamag sorsát rejti: meghal a világért, és így hoz termést, ezáltal tehát Jézus megtapasztalja Istent, ám nem ‘tárgyi’, saját valóságától független látás révén, hanem önmagára nem reflektáló alázatával (és ez nem a saját dicsőségét keresi: Jn 5,41sk.), önmagában minden teret Isten rendelkezésére bocsátva és tulajdon funkciószerű létében megtapasztalva az őt küldő, irányító és őt önmagából mindörökké megszülő Istent. (...) Ezért pedigjézus istentapasztalata szükségképpen egyben legteljesebb alázatának gyümölcse, másfelől pedig a legteljesebb ‘öntudatot’ adományozza ...”.37 Bár a fenti idézetben Balthasar nem használja a „hit” kifejezést, mégis az önmagában minden teret Isten rendelkezésére bocsátó és az Atyától kapott küldetésre koncentráló alázatként jellemzett magatartása Jézusnak tartalom szerint nem más, mint az átfogó értelmű és tökéletesen megvalósított hit magatartása. Ez a közege Jézus istentapasztalatának. Balthasar Jézus egyedülálló küldetéstudatát, mely lényegileg határozza meg önértelmezését és istentapasztalatát/istenlátását, s e háromnak a lehető 34 Uo. 308. 33 Uo. 308. 36 Uo. 308. 37 Uo. 308 köv.
