Communio, 2015 (23. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 3-4. szám - A szegénység - Szuromi Szabolcs Anzelm: A fény, mint liturgikus és kateketikai eszköz a gótikus templomépítészet megjelenéséről, különös tekintettel a Chartres-i Székesegyház üvegablakaira
90 Szuromi Szabolcs Anzelm, O.Praem. mindennapos társadalmi élet egymásra hatását és elválaszthatatlanságát foglalta össze 1976-ban A katedrálisok kora című klasszikus művében Georges Duby (t 1996).11 Valójában Henri Focikon is a saint-denis-i székesegyház felszentelése (1144) és az első chartres-i gótikus székesegyház leégése (1194) közé teszi a francia gótikus művészetnek azt az időszakát, amely - a későbbiekben alkalmazott minden építészeti és díszítő elem kialakításával - előkészíti az ún. klasszikus korszakot, azaz a 13. század és a 14. század közepe között széles körben elterjedő új építészeti forma és tartalom elterjedését.11 12 Laon, Párizs, Bourges, Chartres (újjáépítve), Reims, Amiens, Orléans székesegyházait szemlélve meglehetősen egységes stílusjegyeket fedezhetünk fel, melyek mögött az építészeti megoldásokat motiváló mély vallásos meggyőződést kell keresnünk. A teremtéskor gondoskodott az Isten a fény és a sötétség elválasztásáról, a Krisztus általi megváltással a hívő emberek Isten törvényét követve a „fény fiainak” nevezhetik magukat. A fény az, amely lehetővé teszi a látást, amely teológiai értelemben a lelki látásra utal. Megvilágítja a hívők üdvösségre vezető útját, szétfeszíti a sötétség árnyát, amely bármely társadalmi réteghez tartozó ember életét beárnyékolja és szomorúsággal, félelemmel tölti el. így a fény a remény hordozója, a fénnyel beragyogott templom a kiengesztelődés és a Megváltóval való találkozás helye, amely oltalmat ad ebben a világban és az örök békére és boldogságra vezet (vö. Szt. Ágoston „fénymetafizikája”).13 Ez a letisztult, érett középkori hitbeli felfogás tükröződik minden egyes gótikus katedrális figurális ábrázolásán: az egyes bibliai történetek szoborcsoportokban való megörökítésében, pl. angyali üdvözlet, Mária látogatása Erzsébetnél, Jézus bemutatása a templomban (vö. Reims); de az Ószövetségben megjelenő meghatározó személyek, valamint Szűz Mária, az apostolok, a legnagyobb tisztelettel övezett szentek; sőt, a bejárati kapu feletti, a Világot megítélő Krisztus ábrázolásában (vö. Chartres). A felsorolt körplasztikai alkotásokon túl, természetesen elsődleges és meghatározó szerep jut a katolikus hit tanításának kifejtésében, a gazdagon díszített és festett - több osztatú - üvegablakoknak. Az ablakok elhelyezkedése és az általuk ábrázolt téma megválasztása - ahogy az a szobordíszítések esetében is megfigyelhető - pontos rendszert követ. A templom keleteltsé- géből fakadóan, a szentély üvegablakain keresztül áramlik először az épület 11 Duby, G.: The Age of the Cathedrals: Art and Society 980-1420, Paris 1976. 12 Focillon, H.: A formák élete - A nyugati művészet, 212-216. 13 Vö. Evans, G. R., The Medieval Theologians. An Introduction to Theology in the Medieval Period, Oxford 2004. 7-8.
