Communio, 2015 (23. évfolyam, 1-4. szám)

2015 / 3-4. szám - A szegénység - Török Csaba: Látszat és valóság

Látszat és valóság

77

Csakhogy a mélyenszántó filozófiai elemzésnél világosabbak azok a megfigyelések, amelyeket az uralkodó kulturális légkörre vonatkozólag tehetünk. A XIX. század a tömegkultúra birodalma születésének az ideje, az olcsó könyvek érájának nyitánya. A technika fejlődése lehetővé tette a tömeggyártást, ezzel együtt több szabadidőt és elkölthető pénzt biztosított a társadalom egyes (és egyre növekvő) rétegeinek. Ekkor született meg „a Szórakoztatás Köztársasága”, ahogyan Neal Gabler fogalmaz.3 Ennek a lényegét magából a szórakoztatás (entertainment) szóból érthetjük meg:

„A szórakoztatás érzékeléssel kapcsolatos komponense oly központi fontosságú volt a szórakoztatás működése szempontjából, hogy ez belevésődött magába a szóba is. Az »entertainment« etimológiája minden valószínűleg a latin inter (között) és tenere (tartani) szavakra vezethető vissza, s angol kifejlődésében végül különböző módokon egyfajta szolgasági formát, támogatással vagy fenntartással való ellátást jelentett. Olyan módot, ahogyan valaki a többiekkel bánt, egy vitát, fogadást, [birtokban, fejben] tartást (mint a gondolat általi szórakoztatást) és megvendégelést (mint a vendégek szórakoztatását) értették alatta, vagy ahogyan a legelterjedtebb definíciók fogalmaznak: »azt, ami érdekességgel vagy szórakozással szolgál«, és »olyan nyilvános előadást vagy kiállítást, amely szándéka szerint érdeklődésre tart számot és szórakoztat«.

Valójában e definíciók mindegyike hű maradt a szó latin eredetéhez, így vagy úgy, de mindegyik magába építette a »között tartás« gondolatát, beleértve ebbe a szó manapság legelterjedtebb alkalmazását. A szórakoztatás - filmek, rock zene, ponyvaregények, képregények, televízió, számítógépesjátékok - belénk mélyeszti karmait, és csőbe húz minket, rabul ejt, egyre mélyebbre visz minket magába a dologba és mélyebbre önmagunkba, vagy legalábbis saját érzéseinkbe és érzékeinkbe, mielőtt eleresztene minket.”4

Azért szerepeltetjük itt ezt a hosszabb idézetet, mert rávilágít a fordulatra: az arisztotelészi valóság-utánzásból ekként lesz látvány, érzéki észlelet, szó szerint szenzáció (a latin szó eredeti értelmében: érzékelés). Ami a görög bölcselőnél még művészietlenség volt, azt itt elképesztő méretekben, iparilag előállított popular art lesz; a katharszisz, s a hozzá kapcsolódó eksztasisz

3 Ld. Neal Gabler: Life; the Movie. How Entertainment Conquered Reality, Vintage Books, New York (NY) 1998, 11-52.

4 Uo. 18.