Communio, 2015 (23. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 3-4. szám - A szegénység - Boulnois, Olivier - Sághy Marianne (ford.): Szent szegénység: Milyen kihívást jelent a ferences életforma a mindennapi gondolkodás számára?
44 Olivier Boulnois mondásos: ez a nem tételes jog mindazonáltal megegyezik a természeti joggal. Ferenc visszavezet minket a természetes szabadsághoz, amely magába foglalja annak szándékát, hogy eltöröljünk minden tulajdont és használjuk az elsődlegesen szükséges javakat. A tulajdonlás nélküli használat gondolata, amely megfelel a természeti jognak (ius poll), egy rendszerbe foglalható az emberiség állapotainak azon elméletével, amikor olyannak képzeljük el a természeti állapotot, amelyben az embernek nincs tulajdona. Meg is érkeztünk a modern természeti jog alapjához. A XIV. század elején egyes ferencesek, így Duns Scotus szerint a természeti jog a szegénységhez és nem a tulajdonhoz való jogot jelenti. Öt tétel összekapcsolásával bizonyítja ezt:13 1. A természeti állapotban nem voltak elkülönülő tulajdonok: minden közös volt és közös használatra volt szánva. 2. A javak közös volta megszűnt a bűnbeesés után. Mivel az embernek már lehet rosszra törő akarata, ha semmilyen jog nem véd meg, mindenki megpróbál másokkal erőszakoskodni és megakadályozni, hogy gondoskodhassanak a javaikról. 3. A javakat tehát a tételes törvény osztja fel. A konfliktusok elkerülése végett meg kellett egyezni a javak felosztásáról. 4. A javaknak ez a felosztása a tételes jog által csak akkor volt igazságos, amikor a törvényhozónak meg volt a szükséges bölcsessége és tekintélye hozzá. Csak a szilárd hatalom képes arra, hogy megszabja az együttélés és a tulajdonlás szabályait, amennyiben bölcs és van tekintélye. 5. A hatalom akkor igazságos, ha társadalmi egyezségből ered. Amikor megjelent a szocializáció (az eredendő bűn következtében, de csak az első közösségek, mint Bábel, megalapítása után), az emberek valószínűleg „egyetértéssel beleegyeztek abba, hogy egyetlen személyre vagy egy csoportra bízzák rá a közösséget, akár úgy, hogy csak arra az egyetlen emberre bízzák a közösséget, és utódját, ahogy őt is, majd választják, akár úgy, hogy őrá és utódaira bízzák.” A tulajdon tehát társadalmi szerződésen alapszik, mely révén a közösség, közös megegyezés által, átruházza a hatalmát egy csoportra vagy egy személyre, és meghatározza az öröklés szabályait. 1. 4. A ferences vagyon A szűkös használat elmélete mindenképp felveti azt a kérdést, hogy mi az igazságos használati érték, vagyis mi az igazságos ár. És máris a piacra kell gondolni, mint eszközre, mellyel a laikusok rendelkeznek, hogy lehetőségeik szerint hozzájárulhassanak a keresztény társadalom építéséhez. 13 Duns Scotus: Opus Oxoniense IVm dist. 36, q.l (Paris, szerk. Vivés, 1891 sq., t. XIX, p. 446 a).
