Communio, 2014 (22. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 1-2. szám - Egyetem, igazság, szabadság - Török Csaba: Az értelmiségi lét illúziója
Az értelmiségi lét illúziója 35 viselendő és végigküzdendő rossz egy olyan jó érdekében, amely nem magának az egyetemnek, hanem a késői kapitalizmus logikájának a lényegéből fakad. Ha ma végeznék el a statisztikai felméréseket, vajon azok milyen eredményeket hoznának? Ezt a torzulást Amitai Etzionit, a Harvard Business School tanára így írta le: a diákok alapelve a „fogyasztói szuverenitás”. Ez azt jelenti, hogy az életről alkotott képük rendjében a felsőfokú tanulmányok sikeres végkimenete az, ha olyan egzisztenciára tesznek szert általa, amely biztosítja számukra az önálló, szuverén egzisztenciát, azt, hogy szabadon és kötetlenül mozgó tagjai legyenek a fogyasztói társadalomnak. Itt közjóról, tudományos-szellemi javakról már nincs szó, csakis az egyén érdekéről és hasznáról, a radikálisan anyagelvűvé vált privát jóról. Ezért a leendő értelmiségiek számára a szegények, a betegek már nem léteznek. Etzionit keserűen mutat rá arra, hogy még a beteget is csak azért látogatják meg sokan, hogy „cserébe” hálát kapjanak, vagy jónak érezzék önmagukat. Olykor még a legnemesebb, kívülről nézve megrendítő és megindító szeretetcselekedetek mögött is önző ösztönök, egyfajta pszichés-mentális fogyasztói szemlélet búvik meg. Ám ha ez bennük így van, nem tudják elképzelni, hogy másvalakiben másként legyen: „Mindent, ami nemes az emberi viselkedésben, aljas motívumokra (önzésre, az elismerés vagy a jó buli hajhászására) vezettek vissza, tagadva az erkölcs létezését, és ezzel egyben alulértékelve jelentőségét”.20 21 Az egyetem természetesen nem adja meg mindenkinek ezt a vágyott, remélt egzisztenciát, a sikeres és szuverén fogyasztói létet. Egyesek elbuknak, mások (napjainkban szembeszökően gyorsan) felemelkednek. Az egyetemet végzett értelmiség így kasztosodik, s lejátszódik szemeink előtt a „sikeresek kivonulása”. Miről van szó? „A sikeres amerikaiak lélektani és gazdasági enklávékba tömörülnek, s így tartják távol magukat attól, hogy szembesülniük kelljen az emberiség vagy a világ sebeivel” 21 Klubok, öregdiák-szervezetek, az egyetemi kapcsolati hálók a politikában, a gazdasági életben - mind-mind egy borzalmas kasztrendszer építőkockái, amely nyilvánvalóvá teszi, hogy sem az egyetem, sem a tudomány nem számít. Ki az apád, nagyapád? Ha- nyadgenerációs politikus, közgazdász, mérnök vagy? Milyen kapcsolatokat örököltél, s ehhez milyeneket szereztél még meg a oktatás szentélyeiben? Míg az Egyesült Államokban ez a jelenség leginkább egy lentebb említendő gazdasági-politikai komplexumhoz kapcsolódik, addig hazánkban egyfajta 20 Idézi: uo. 39. 21 Kavanaugh, J. F., Krisztus követése a fogyasztói társadalomban, 40.
