Communio, 2013 (21. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 3-4. szám - Az Egyház szentsége - Puskás Attila: Szempontok a Trentói zsinat dogmatikai tanításának értelmezéséhez
74 Puskás Attila 1. A TRENTÓI ZSINAT DOGMATIKAI CÉLKITŰZÉSE A Trentói zsinat a reformáció kihívásaira kétféle módon kívánt válaszolni. Egyfelől az eretnek nézeteket akarta kigyomlálni és a keresztény hit tanítását kötelező érvénnyel megfogalmazni. Másfelől feltett szándéka volt az egész Egyház, a papság és a hívő nép megreformálása.2 Amint a zsinat történetéből és a zsinati dekrétumokból jól látszik, e kettős célkitűzés egymással szorosan karöltve valósult meg, hiszen minden zsinati ülésszakon párhuzamosan együtt tárgyaltak dogmatikai és reformkérdéseket, fogadtak el dogmatikai és reformhatározatokat.3 A tévtanokat elutasító doctrinafidei meghatározásától és az egyházi élet átfogó reformjától együtt remélték az Egyház egységének és békéjének biztosítását. A Tridentinum dogmatikai tanítói szándékának a megértéséhez fontos támpontokat jelentenek azok a bevezető szövegek, melyek a dekrétumok élén, a tanítói fejezetek, illetve a kánonok előtt állnak. Ezek nem konkrét hittani-tartalmi kérdésekkel foglalkoznak, hanem a zsinat önértelmezését és feladatmeghatározását fogalmazzák meg, szorosan kapcsolódva a legelső dekrétum célmegjelöléséhez. Szóhasználatukban a hittartalom hivatalos zsinati tanításának megnevezésére rokonértelmű szavakként szerepelnek a következő kifejezések: fides, doctrina, doctrinafidei, veritas catholica, ver a et sana doctrina, vera et catholica doctrina. A dekrétumok bevezető szakaszai többször használják azonban a „fides et mores” kifejezéspárt is, illetve ezzel párhuzamosan és hasonló értelemben a „veritas et morum disciplina” vagy „veritas et disciplina” fogalompárt akkor, amikor a célkitűzésekről szólnak. A mores, morum disciplina vagy egyszerűen a disciplina kifejezés jelenti az erkölcsi életet, életvitelt, a keresztény vagy egyházi élet belső fegyelmét. A zsinat fontos célkitűzése volt ennek megújítása. Ugyanakkor, amint P. Fransen kutatásai kimutatták, a zsinati szóhasználatban a „mores” kifejezés egy másik jelentéstartalommal is rendelkezik, nevezetesen jelentheti az Egyház li2 Ugyanez a kettős célkitűzés fogalmazódott meg a második ülésen (1546. 1. 7.), mely arról rendelkezett, hogy a zsinati résztevőknek milyen magatartást kell tanúsítaniuk a megbeszéléseken és milyen szellemben kell tanácskozniuk. A herezisek árnyékának elűzésével a katolikus igazság fényének kell felragyognia és mindannak meg kell újulnia, mely megújulásra szorul. „... sollicitudo et intentio sit, ut propulsatis haeresum tenebris (quae per tot annos operuerunt terrain) catholicae veritatis lux (Iesu Christo, qui vera lux est, annuente), candor puritasque refulge- at et ea, quae reformatione egent, reformentur”. COD 661,15. 3 Vő. Hubert Jedin, Geschichte des Konzils von Trient. Bd II., Erste Trienter Tagungsperiode (1545/47), Herder, Freiburg 1957, 23-29.
