Communio, 2013 (21. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 3-4. szám - Az Egyház szentsége - Kasper, Walter - Török Csaba (ford.): Kempis Tamás Krisztus követése című művének ökumenikus jelentősége
48 Walter Kasper szőr 1951-ben kiadott) könyveiből, hogy ebben a nehéz időben, amikor azzal a kérdéssel küzdött, miként lehetséges kereszténynek lenni egy elvilágia- sodott, Isten nélkül is elboldoguló világban, intenzíven olvasta az Imitatio Christi-1 (új kiadás 1970, 191; 196). Legismertebb énekét, az Áldó hatalmak oltalmába rejtve kezdetűt, amelyet 1944 decemberében, a börtönben írt (uo. 435k; EGB 65 [magyarul: Evangélikus Énekeskönyv nr. 355 - a fordító megjegyzése]), katolikus szentmiséken is szívesen éneklik. Dietrich Bonhoeffer mellett számos más keresztény is van, akik nehéz óráikban erőt és vigasztalást merítettek a Krisztus követésé-bői. Alfred Delp jezsuita, aki szintén tagja volt a Hitlerrel szembeni ellenállásnak, közvetlenül 1945. február 2-i, Berlin-Plötzensee-ben történt meggyilkolása előtt kérte, hogy hozzák el neki az Imitatio Christi-1, s ezt a könyvet olvasta.22 Az ENSZ egykori főtitkára, Dag Hammarskjöld szobájában, aki skandináv evangélikusnak vallotta magát, és modern misztikusnak számít, 1961. szeptember 18-i, máig tisztázatlan repülőbalesete után megtalálták a Krisztus követése egy példányát.23 Megnevezhetnénk még más politikusokat is, kezdve a vértanúhalált halt Morus Szt. Tamáson (t 1535) egészen a háború utáni Európai-gondolat egyik szülőatyjáig, Robert Schumanig (f 1963). Egészen más típusú kedvelője volt a Krisztus követésé-nek XXIII. János pápa. Már igen hamar megkapta ezt a könyvet ajándékba otthoni plébánosától. Lelki naplójában azt írja, hogy számára mindig ez maradt az egyik legértékesebb kincs. Naplójában több tucatszor hivatkozik rá.24 25 Gyakran mondják, hogy XXIII. Jánosnak konzervatív lelkisége volt. Ez igaz is, de éppen ebből a jó értelemben konzervatív lelkiségből kiindulva tudott új útra kelni, s a zsinattal és az ökumenéval - miként ő maga mondta - egy ugrást tenni előre.23 Ezzel elérkeztünk a jelenhez. Láttuk, milyen egészen rendkívüli hatása volt Kempis Tamásnak nem csak a katolikus, de az evangélikus lelkiségtörténetre, de még a modem szellemtörténetre is. A katolikus és evangélikus keresztényeknek gazdag közös lelki öröksége van, amely a nehéz élethelyzetekben nem csak a szerzeteseknek, de a világiaknak is tud nyújtani valamit. Ezért végezetül feltehetjük a kérdést: Mit tanulhatunk együtt mai, elvi- lágiasodott, minket megannyi közös kihívás elé állító világunkban Kempis Tamástól? Mi az, ami mellett közös ökumenikus tanúságot tehetünk? 22 Vö. Bleistein, R., Alfred Delp. Geschichte eines Zeugen, Frankfurt/M. 1989, 408. 23 Vö. Bexschlag, K., Dag Hammarskjöld, in Ruhbach, G.-Sudbrack, J., Große Mystiker, 335. 24 Vö. Giomale déli’Anima, Cinisello Baisamo 1965, 59; Benigni, M.-Zanchi, G., Giovanni XXIII. Biográfia ujficiale, Cinisello Baisamo 2000, 50. 25 Ld. a zsinat megnyitására 1962. október 11-én elmondott beszédet.
