Communio, 2013 (21. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 3-4. szám - Az Egyház szentsége - Vaz, Armindo dos Santos - Török Csaba (ford.): "Legyetek szentek, mert én, az Úr, a ti Istenetek,szent vagyok" - A szentség a Biblia értelmezésében
36 Armindo dos Santos Váz Másrészt még mindig intést kapnak a keresztények: Korábbi életmódotokkal ellentétben vessétek le tehát a régi embert, akit a megtévesztő kívánság romlásba dönt. Újuljatok meg gondolkodástok szellemében, s öltsétek magatokra az új embert, aki az Isten szerint igazságosságban és az igazság szentségében alkotott teremtmény (Ef 4,22-24). Öltsétek tehát magatokra, mint Isten szent és kedves választottjai, az irgalom érzületét, a jóságot, az alázatosságot, a szelídséget és a béketűrést! [...] Mindezek fölött pedig: öltsétek magatokra a szeretetet, amely a tökéletesség köteléke! (Kol 3,12.14) Ezek alapján Krisztus már most jelen van a megszenteltekben: „Krisztus él énbennem” (Gál 2,20);9 „Mert mindannyian, akik megkeresztelkedtetek Krisztusban, [már] Krisztust öltöttétek magatokra” (Gál 3,27). És mégis így int: „Öltsétek magatokra Urunkat, Jézus Krisztust” (Róm 13,14). „Igazságban kell élnünk és szeretetben, hogy egyre inkább összeforrjunk a Fővel: Krisztussal” (Ef 4,15). Ennek következtében a szentség átalakító dinamikaként és erkölcsi kötelezettségként foglalja össze a keresztények hivatását. Péter első levele emlékezteti őket arra, hogy a Lélek általi megszentelődésük (1,2) még sürgetőbbé teszi a figyelmeztetést, hogy engedelmeskedjenek gyermekeiként az Atyának, aki maga szent, és aki szentségre hívja meg őket: „Mivel engedelmes gyermekek vagytok, életeteket ne szabjátok múltbeli vágyaitokhoz, amikor még tudatlanságban éltetek, hanem mint ahogy szent, aki meghívott benneteket, legyetek ti is szentek bármilyen körülmények között; mert meg van írva: »Szentek legyetek, amint én is szent vagyok«” (1,14-16). Ugyanezt a gondolatot még kiegészíti az lPét 2,5: „Magatok is, mint élő kövek, épüljetek lelki házzá, szent papsággá, hogy Istennek tetsző lelki áldozatokat ajánljatok fel Jézus Krisztus által”. A megszentelődés kibontakoztatása annak, amivé a keresztségben lettünk: cselekvésünk abból fakad, amik vagyunk. Ahogy az Ószövetségben, úgy az Újszövetségben is a szentség jelenti az erkölcs forrását. A Szentlélek szerinti magatartásunk - a szent élet - abból ered, hogy szentek/a Lélek által megszenteltek vagyunk. Nem az erkölcsi fáradozásból forrásozik; hanem a „szentség Lelkének” (pneuma hagioszünész) ajándéka (Róm 1,3-4). A szentségre 9 Vö. Kol 1,27; Róm 8,10.
