Communio, 2013 (21. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 3-4. szám - Az Egyház szentsége - Vaz, Armindo dos Santos - Török Csaba (ford.): "Legyetek szentek, mert én, az Úr, a ti Istenetek,szent vagyok" - A szentség a Biblia értelmezésében
Legyetek szentek, mert én, az Úr, a ti Istenetek, szent vagyok 33 Isten népe szent, és azt akarja kifejezésre juttatni, hogy a keresztényeket a Szentlélek vezeti: „Nem tudjátok, hogy Isten temploma vagytok, s az Isten Lelke lakik bennetek? [...] Isten temploma ugyanis szent, s ti vagytok az” (lKor 3,16-17). Ez az oka annak, hogy Pál így fordul a keresztényekhez: „a Krisztus Jézusban megszenteltek, a meghívott szentek” (lKor 1,2). Szentségüket nem kultikusan kell értelmezni, mint az Ószövetségben, hanem ez sokkal inkább abból fakad, hogy „Isten Lelke vezéreli” őket, és „Isten fiai” (Róm 8,14). Azért szentek, mert a keresztségben Istennek lettek szentelve, egy szent életre.5 Ennek a hitnek az értelmében szentségük ily módon Isten általi szerető kiválasztásukon nyugszik: Mert Krisztusban választott ki bennünket Isten a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte. Szeretetből eleve arra rendelt bennünket, hogy Jézus Krisztus által - akarata és tetszése szerint - fogadott gyermekeivé legyünk; hogy magasztaljuk felséges kegyelmét, amellyel szeretett Fiában jóságosán megajándékozott minket (Ef 1,4-6). A keresztények ekként leszögezett kiválasztása Isten népének a kiválasztásában gyökerezik, amely népet „szeretettnek” neveznek.6 Pál többször is visszatér erre a témára: „Folytonos hálaadással tartozunk az Istennek értetek, testvérek, akiket szeret az Úr, mert az Isten kezdettől kiválasztott benneteket, hogy a Lélek megszentelő erejéből és az igazságban való hit által megváltást nyerjetek. Evangéliumunk által épp azért hívott meg benneteket, hogy részetek legyen Umnk, Jézus Krisztus dicsőségében” (2Tessz 2,13-14). Itt nem marad semminemű hely bármilyen önérdem számára azok részéről, akiket „szentnek” nevezünk. Ok ugyanis nem természetes vagy erkölcsi adottságaik alapján lesznek szentté, hanem azért, mert ők „új teremtés” (2Kor 5,17), amely szoros kapcsolatban áll Jézussal: Krisztust öltjük magunkra (Róm 13,14), Krisztus életéből élünk, hogy Krisztus életét élhessük. Szentségünk nem más, mint Krisztus mibennünk. Megszentelődésünk másik alapja az istengyermekség: „eleve arra rendelt bennünket, hogy Jézus Krisztus által - akarata és tetszése szerint - fogadott gyermekeivé legyünk” (Ef 1,5). Az Isten gyermekeiként való elfogadást nem úgy kell értenünk, mintha az út szélén hevertünk volna, és Isten könyörüle- tet érzett volna, s gyermekeinek hívott volna bennünket anélkül, hogy való5 Vö. lKor 7,34; Ef 5,3; Kol 1,22. 6 Vö. MTörv 32,15; 33,5.26; íz 44,2.
