Communio, 2013 (21. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 1-2. szám - Az Ember: homályba borult? - Édart, Jean-Baptiste - Török Csaba (ford.): Az androgün vagy a személyek közössége?

10

Jean-Baptiste Édart

ben Leazar rabbi szerint amikor Isten megteremtette Ádámot, az hermafro- dita volt, s a Tér 5,2-re alapozza értelmezését: „Amidőn a Legszentebb, áldott legyen ő, megteremtette Ádámot, hermafroditának teremtette, mivel írva van: »Férfinak és nőnek teremtette őket«, és az Ádám nevet adta nekik”.9 Ugyanezen midrás szerint Ádám betöltötte a mindenséget. Ádám Isten képe, és ez többek között azt jelenti, hogy androgüniája és kozmikus mérete okán az.

Ez az isteni eredetű biszexualitás táptalaja lesz a gnózisnak. Elegendő csak Eugnétosz levelét, ezt a Nag Hammadiban megtalált gnósztikus iratot idézni: „»Az első, aki nyilvánvaló volt« (...) önmegalkotó, önteremtett Atya, az értelmi fény teljességének birtokosa, elmondhatatlan. (...) Rögtön, ahogy ott volt ez a fény, meg is nyilvánul mint halhatatlan Ember, androgün. Férfi neve (szülő értelem) tökéletes. Női neve a teljességgel bölcs, nemző Bölcsesség”.10 Mircea Eliade a Mephisztofelesz és az androgün című írásában számos példával mutatja meg az androgün gondolatának eme termékenységét.11 Mindez különösképpen megtalálható Tamás és Fülöp evangéliumában. Ez utóbbi a nemek különválasztását a halál alapelveként mutatja be. Hitvalló Maximosztól véve az ihletet Scotus Eriugena úgy fogja fel a nemi különbözőséget, mint a bűn következményét, amelyet az ember újraegyesítése rombol majd le. Ezt a feltámadott Krisztus elővételezi, akiben a nemek egyesültek, mivel ő többé már „sem férfi, sem nő, jóllehet férfiként született és halt meg”.

ÁDÁM, ÉVA ÉS ISTEN

Mit mond a Biblia? A Tér 1-3 két világosan elkülöníthető elbeszélésből áll. Az első, amelyet papinak is neveznek (Tér 1,1-2,4a) valószínűleg a fogság idején került megszerkesztésre, hogy világosan kiemelje Izrael Istenének felsőbbrendűségét a többi istenekkel szemben.12 A második, amelyet jahvis- tának13 is mondanak (Ter 2,4b-3,24), a nemi különbözőség és a rossz értelmére vonatkozó kérdésre keres választ. Röviden megvizsgáljuk mindkét elbeszélést, mielőtt szembesítenénk azokat a platóni mítosszal.

9 Midrash Rabbah, 8,1.

10 Eugnosztesz III, 76, 13-77-9, in Écrits Gnostiques (Codex de Berlin), Cerf, Paris 1984, 178.

11 Eliade, M., Mephistopheles et l’androgyne (Idées 435), Gallimard, Paris 1962,149k.

12 Ska, J.-L, Introduction á la lecture du Pentateuque (Le livre et le rouleau 5), Lessius, Bruxelles 2000, 238.

13 Az elmúlt években a dokumentarista elméletet sokan támadták. Mindazonáltal - a köny- nyebb kezelhetőség okán - mi fenntartjuk ezt az elnevezést, amely immár klasszikussá vált, hogy így jelöljük meg a második teremtéselbeszélést.