Communio, 2013 (21. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 3-4. szám - Az Egyház szentsége - Schlosser, Marianne - Török Csaba (ford.): Szentségre hívva a szentek közösségében - Megjegyzések a Lumen gentium 5. fejezetéhez

16

Marianne Schlosser

a konstitúció mindenekelőtt az Egyház elmélyültebb megértéséhez és az Egyház „lelki megújulásához” akar elvezetni; szemben az újkorban dominánssá vált, külsődleges egyház-látásmóddal - az Egyház mint egyfajta „természetfölötti felsőbbségi intézmény”, amivel egyszersmind az „üdvösség teljes bensőségessé tétele” is elveszett - a LG újból felmutatta „a »szentek közösségének« a lényegét”.

1. A LUMEN GENTIUM 5. FEJEZETE KELETKEZÉSÉNEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE

A LG keletkezéstörténete - miként az közismert - korántsem volt probléma- mentes.4 A Commissio Antepreparatoria már 1959-ben javaslatokat kért a zsinaton tárgyalandó témákhoz a leendő zsinati atyáktól, valamint a teológiai fakultásoktól. „Az Egyház” a kezdetektől fogva sürgető igényű témaként bukkant fel. A Teológiai Előkészítő Bizottság (1960 júniusa és 1962 novembere között) egy 13 pontból álló listát dolgozott ki; ebből egy 11 fejezetes vázlatot állítottak össze, amelyet 1962. november 23-án osztottak ki az atyáknak.5 A viták az első ülésszak végére nyilvánvalóvá tették, hogy a szöveg nem szolgált megelégedésre. így például Frings bíboros kemény kritikát gyakorolt a nyelvi stílus, a fejezetek hiányzó belső összefüggése és az igen gyér hagyományelvi megalapozás kapcsán.6

A Teológiai Bizottság ezért egy új tervezetet készített elő, amely négy részből állt: (I) „Az Egyház misztériumáról”, (11) „Az Egyház hierarchikus alkotmányáról” - itt elsősorban a püspökökről, kollegialitásukról és a tria mu- nera-ról volt szó, (III) „Isten népéről, különös tekintettel a világi hívekre”, (IV) „A szentségre szóló meghívásról az Egyházban”. A vázlat szövegéről folytatott viták során mindehhez még egy további fejezet kapcsolódott, „hi4 Hellín, F. G., Constitutio dogmatica de ecclesia Lumen Gentium (Concilli Vaticani II Synopsis in ordinem redigens schemata cum relationibus necnon Patrum orationes atque animadversio- nes), Cittá del Vaticano 1965.

3 A vázlat az alábbi témákat tartalmazta: I) A küzdő egyház lényege, II) Az Egyház szükségessége az üdvösség szempontjából, III) A püspöki szolgálat és papság, IV) A megyéspüspökök, V) Az életállapotok, amelyekben az evangéliumi tanácsok szerinti tökéletességre törekednek: De statibus evangelicae acquirendae perfecäonis, VI) A világiak, VII) A Tanítóhivatal, VIII) Tekintély és engedelmesség az Egyházban, IX) Állam és Egyház, X) Misszió, XI) Ökumené.

6 Frings, J., Stellungnahme zum Schema De Ecclesia (1962. december 4.), in Acta Synodali 1/4, 218—220; a vázlat J. Ratzingertől származik: JRGS 7/1, 244-249. Ennek a fázisnak részletes bemutatását Id. Wassilowsky, G., Die »Textwerkstatt« einer Gruppe deutscher Theologen auf dem II. Vatikanum, in Wolf, H.-Arnold, CI. (szerk.), Die deutschsprachigen Länder und das II. Vatikanum, Paderborn 2000, 61-87, itt: 70-76.