Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)

2012 / 3-4. szám - Az Egyház katolicitása - Fouilloux, Étienne - Török József (ford.): A katolicizmus Franciaországban és Nyugat-Európában XII. Piusz pápától XVI. Benedek pápáig

A katolicizmus Franciaországban és Nyugat-Európában...

75

gyelmeztetése után. A lábjegyzetben lévő lista távolról sem teljes.17 A modernista válság után ötven évvel egész új nemzedék veszett el és ez a jelenség önmagáért megérné a kutatást.

Mivel az összehasonlító tanulmányok ritkák, kevesen tudják, hogy ez nem csupán francia jelenség. Itáliában Mario Rossi és a Gioventu italiana di Azione cattolica vezetői - akik túlzottan a francia perszonalista irányzat hatása alatt álltak - 1954-ben lemondani kényszerültek.18 A következő évben Németországban a Rheinische Reformkreis feloszlott, miután egyik vezetője, Josef Thomé teológus egyházi fenyíték alá esett.19 „A római seprű Lyonban, majd a Saulchoir-on sepregetett. Mikor kezdi a tisztogatást Louvain-ben? A jövő megmondja” - írta Yves Congamak Jacques Leclercq kanonok, akinek erkölcsteológiáján a Szent Officium megütközött,20 Roger Aubert szerint. A figyelmeztetések, tiltások a francia katolicizmuson túlmenően válsághangulatot okoztak.

Ez folytatódott XII. Piusz pápaságának végéig, sőt azon túl is. A francia püspöki kar hagyta kimúlni a francia fiatalság katolikus egyesületét 1956- ban,21 a Jacques Maritain integrális humanizmusa elleni nagy támadás évében,22 aki pedig távol állt a progresszizmustól. A következő évben a kateche- tikai mozgalmat cenzúrázták, ami a francia határokon túlmenően is megütközést keltett.23 Nem kell csodálkozni a XII. Piusz halála táján tett egyéni kijelentéseken. Haldoklása alatt az egyházi körökben népszerűtlen Hubert Beuve - Méry, a liberális Le Monde milliót közelítő példányszámú napilap főszerkesztője szerint „bárcsak dögölne meg a pápa”.24 * „Az Egyház Sztálinja eltűnt. Örömteli esemény” - írta a magát katolikusnak tartó Esprit folyóirat főszerkesztője, Jean-Marie Domenach.23 Nem kell csodálkozni azon sem,

17 A szociológusok: Henri Desroche, Maurice Montuclard, Émile Poulat, Piacidé Rambaud; filozófusok: Henri Duméry, Pierre Hadot, Lucien Ierphagnon, Roger Munier, Edmond Ortigues, Guy Planty-Bonjour.

18 E. Piva, La Gioventu cattolica in cammíno. Memoria e storia del gruppo dirigente (1946-1954) Milan, Franco Angeli, 2003.

19 H. Wolf - C. Arnold (éds.), Der Rheinische Reformkreis, Dokumente zu Modernismus und Reformkatholizismus 1942-1955, 2vol, Paderborn, Fernand Schöningh, 2001.

20 P. Sauvage, Jacques Leclercq 1891-1971. Un arhre en plein vent, Louvain-la-Neuve, Ducu- lot, 1992, p. 284-298.

21 A.-R. Michel, Catholiques en démocratie, Paris, Cerf, 2006.

22J.-D. Durand, „La grande attaque de 1956” Cahiers Jacques Maritain, t.30,1995. p. 2-31.

23 J. Molinario, Joseph Colombe et Vaffaire du Catéchisme progressif, Paris, Desclée de Brouwer, 2010.

24 L. Greilsamer, Hubert-Beuve-Méry (1902-1989), Paris, Fayard, 1990, p. 521.

23 1958. október 19, vasárnap: Beaucoup de gueule et peu d’or. Journal d’ un réfractaire, Paris, Seuil, 2001. p.190. „Le stalinisme papal continue...”, note dactilographiée du pere Congar, 17 juin 1958, Archives de la province dominicaine de France.