Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2012 / 1-2. szám - A család - Knop, Julia - Török Csaba (ford.): Virtuális világok - új médiák: felderítőutakon
74 Julia Knop lünk és jelenítünk meg; csakis a saját élet szimbolikus (ön)megjelenítése és dramatizálása, a saját világnak a social communities (pl. facebook, studiVZ, twitter) felhasználói profiljain, chatjein és blogjain16 történő virtuális megkettőzése révén tűnik biztosítottnak a személynek és világának a valóságossága. A privát szféra és a nyilvánosság új viszonyba kerül. A digitális világban nem csak a WikiLeaks leleplezései óta jelent kihívást az adatvédelem. A „digital tum” azonban talán csak a média-csúcsa azon folyamatoknak, amelyek a szemiotika egészében lejátszódnak. A kép elveszíti - vagy megváltoztatja -jel-karakterét. Ajelölő és ajelölt, a medium/figura és a rés klasz- szikus egymáshoz rendelése már nem merül fel a www-n, mivel jóllehet a kibertér médium - azonban mégsem oldódik fel a medialitásban. A virtuális világ nem csak egyszerűen leképezi a valódi világot, nem áll (csupán) re-prezentatív módon valami helyett (ami fizikailag nincs jelen), aminek a jelenlétét közvetíti, és amire utal. A kibervilág jeleinek, értelmezéseinek és konstrukcióinak rendszerében elmosódnak a határok a szimuláció, a per- formansz és a valóság között. A virtuális világ nem egyszerűen „a másik” a „valós” világgal szemközt; és ami a virtuális világban történik, nem egyszerűen irreális vagy fiktív. Ettől lesz annyira vonzó a poszt-strukturalista gondolkodás számára; ettől válik kihívássá a filozófiai és teológiai gondolkodás számára, miként ezt Saskia Wendel cikke is mutatja. Mindazonáltal nem a modern média-reflexió veti fel elsőként a mentálisan megalkotott dolgok valóságtartalmára, a fogalom, jel és a jelölt viszonyára, s a fizikailag nem jelenlévő dolog hatékonyságára vonatkozó kérdést. Sajátos problémafelvetések keretében már az érett középkorban is folytattak ilyen jellegű vitákat: a megjelenítettnek a médiumában (pl. ereklye, kegykép, szentség) való jelenlétére, a hatásnak az okában való bennfoglaltságára, vagy az úgynevezett univerzáléknak a (concretán túli) tárgyi- és valóságtartalmára vonatkozólag. Ebből a szövegkörnyezetből ered a „virtualitás” fogalma, amely napjainkban szinte kizárólag a globális anyagtalan kommunikáció és computer-technika „világát” írja le. A fogalom virtualiter magába foglalja ajelölt tulajdonságait; a ható-ok virtualiter hordozza a hatását; a premisszák ismerete virtualiter magába foglalja a konklúzióét is.17 Akár ontológiailag, akár episztemológiailag fejtik ki, ezen viták során a virtualitás nem jelent se platonikus idea-szerűséget, se fikciót. Sokkal inkább a valóság (az adott 16 A chat (az angol to chat, csevegni igéből) élőidejű elektronikus kommunikációs forma. A blog, illetve weblog személyes internetes napló, a world, wide web és a log (napló) szavakból összerakva. 17 Ld. Knebel, S. K, art. Virtualität, in HWPh 11, 1062-1066.
