Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2012 / 1-2. szám - A család - Knop, Julia - Török Csaba (ford.): Virtuális világok - új médiák: felderítőutakon
Virtuális világok - új médiák 75 esetben jelszerűen közvetített) módját jelöli, egy olyan jelenlétet, amely túl van a fizikai megragadhatóságon. Freisingi Otto egy 850 évvel ezelőtti gondolatmenetében alkalmazta a tipológiai hermeneutikai modelljét.18 Ez elsősorban a bibliai szövegek értelmezésének egy módszere volt, amely által felfejtették a világ és a történelem jeleit, amelyek így az isteni elbeszélés ígéreteinek értelmi képeivé és hordozóivá lettek. Az előtt, aki képes ennek a világnak az eseményeit hasonlatokként, a láthatatlan rejtjeleiként olvasni, feltárul e jeleknek, a végső beteljesülés toposzainak az értelme. A láthatóban benne foglaltatik a láthatatlan, mivel az idő célja már most kibontakoztatja a történelemben hatóerejét, még ha maga nem is kötődik helyhez és feltehetőleg (még) nincs is jelen. A megígért beteljesülés - a mennyei Jeruzsálem - e virtuális jelenléte gyümölcsöző volt a történetírás szempontjából: irányt szabott a történelem megfigyelésének és értelmezésének. Mi történik napjaink virtuális világaiban? A média-felhasználói magatartásra vonatkozó kutatások19 azt mutatják, hogy az internet - a felhasználók életkorától és típusától függetlenül - elsődlegesen kommunikációs eszköz, s csak ezt követően információs, játék- vagy szórakoztatási platform. Az onlineaktivitások listáját mintegy 50 százalékkal az elektronikus levelezési programok általi, vagy a social communities-en, chateken, biogokon belüli online kommunikáció vezeti. Eközben a kommunikáció fő terepe áttevődik a nyilvános fórumokról és chat-szobákról az online communities részleges nyilvánosságának terepeire. Most már, negyven évvel a megjelenése után, az e-mail is visszaszorulóban van - a kibervilág szüntelenül valami újat talál ki. Az új mediatikus közösségi formák a mindennapi kommunikáció hatékony fórumát hozzák létre, ugyanakkor megvalósítják a nyilvános véleményformálást és az érdeklődési körhöz kötődő kapcsolatépítést is, s ezáltal rendkívüli reál- politikai hatásokat válthatnak ki - emlékezzünk csak a facebook, a twitter, a youtube és a hasonló felületek jelentőségére a sokat vitatott 2009-es iráni elnökválasztás, vagy az arab világban tapasztalható mozgalmak kapcsán. A virtuális világ természetesen magában rejti a névtelen kapcsolatfelvételnek, vagy az emberek névtelen manipulálásának, megrágalmazásának vagy megkárosításának a lehetőségét. Valós az a veszély is, hogy elmagányo- sodunk a képernyő előtt, vagy kialakul bennünk egy aszociális romboló potenciál - azonban (legkésőbb a web 2.0 megjelenésével) az alapeset mégis 18 Aris, M.-A., Virtualität und Typologie. Otto von Freising und Jerusalem, in Internationale Katholische Zeitschrift Communio 40 (2011/6), 514-523. 19 Vő. Oehmichen, E., Die neue MedienNutzer-Typologie MNT 2.0; Brantl, J., Gefangen im virtuellen Netz?Selbst-Mitteilung im Internet und moralische Kompetenz, in TrThZ 118 (2009), 228-246.
