Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2012 / 1-2. szám - A család - Knop, Julia - Török Csaba (ford.): Virtuális világok - új médiák: felderítőutakon
72 Julia Knop dást vagy véleményeket, és fel tudják ismerni a valódi jártasságot. Ezek azonban olyan készségek, amelyek már valamiféle szakmai tudást előfeltételeznek. A tárgyi- és a média-kompetencia tehát egybeér, illetve ezt kellene tennie. A mindféle információkhoz való hozzáférés, s a világhálóra való önálló információ-felvitel lehetősége önmagában még nem tesz szakemberré. Nem lehet eltekinteni az összetett tudás-struktúrák felépítésétől, s a felhasználónak a médiummal s annak tartalmaival szembeni instrumentális távolságától sem. Ez annál inkább nehéz, minél érzékenyebben reagálnak a www vadhajtásai a személy- és környezetfüggő adatokra, minél erőteljesebb a tudás- és fogyasztás-kínálat egyéni relevancia szerint való előre válogatása, minél „személyre szabottabb” módon jelennek meg a kínálatok. Az interneten kialakult egy piacalapú javaslattételi rendszer, amely egyre kevesebb olyasmit mutat meg a felhasználónak, ami ellenszenves a szemében, ugyanis kiértékelik a személyes e-mail-forgalom kulcsszavait, az online fogyasztói szokásokat, az egyes honlapok látogatásának gyakoriságára vonatkozó egyedi adatokat, a blog-bejegyzéseket és az aktuális és korábbi internetre való csatlakozások földrajzi adatait, s ezeket vetítik ki a jövőre. „Alagútban mozgunk befelé önmagunkba, amely egyre szűkebb, egyre inkább csak önmagunkra vonatkozó lesz, mert már nem érnek el minket új impulzusok. Azzá válunk, amit egy számítógépes program történeti tetszés- és viselkedésmintaként rólunk kiszámolt”11 - írja Miriam Meckel kommunikációkutató. Egyre inkább erősödik az igény az önálló hálózati aktivitás növelésére, az önmagunk által meghatározott keresésekre és az internet algoritmusaival szembeni önállóságra, anélkül azonban, hogy az igény kielégítésére szolgáló készség automatikusan ezzel együtt növekedne. Sokkal inkább az intenzív médiahasználat hat a mi valóságfelfogásunkra és még inkább akkor, hogyha magába olvasztja a nem média-támogatott viselkedést: meghatározza a gondolkodást és az emlékezést, az információ- feldolgozást és a tanulási formákat, a kreativitást, az összpontosítást és figyelmet. Agyunk nem tesz különbséget a virtuális és nem-virtuális világok között; egy életen át alkalmazkodik ahhoz a módhoz, ahogyan használjuk, ahogyan Gerald Hüther írja cikkében.11 12 Hogyha az ember gondolkodási ké11 Geyer, C.-Haas, DIm Gespräch: Miriam Meckel. Werden wir alle zu Algorithmen, Frau Meckel?, in FAZ nr. 217 (2011.09.17), Z6. 12 Hüther, G., Die Macht der virtuellen Bilder. Neurobiologische Hintergründe von Veränderungen unserer Vorstellungskraft im Zeitalter digitaler Medien, in Internationale Katholische Zeitschrift Com- munio 40 (2011/6), 533-542.
