Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2012 / 3-4. szám - Az Egyház katolicitása - Török Csaba: Katolicitás és új evangelizáció
Katolicitás és új evangelizáció 59 Egyesek ezért erőtlenül, kedveszegetten tekintenek az előttünk álló kihívásokra, és ennek folyományaképpen az új evangelizációt (s az azzal járó számos feladatot, sőt kötelességet) tehernek, az egyházi vezetés által kiszabott újabb „kampánynak” élik meg. Jelen írásunkkal arra szeretnénk rávilágítani, hogy az új evangelizáció lelkülete, célkitűzései tulajdonképpen a krisztusi egyetlen Egyház katolicitásának adnak alakot, testet a nyugati világ részegyházainak konkrét itt és mostjában. 1. AZ EGYHÁZ KATOLICITÁSÁNAK MÉLYSÉGE A katolikus jelző nem szerepel az Újszövetségben. A Szentírás azonban előszeretettel beszél a plérómá-ról, a teljességről, ami nem pusztán a részek összegét jelenti, hanem a részek összességének az egyes részek lehetőségeit és adottságait jóval meghaladó valóságát, azt a beteljesültséget, amely valami módon Isten ajándékaként, akarataként, üdvrendi cselekvése eredményeként érhető el. A katholikosz jelző mögött hasonló értelmi háttér húzódik meg.3 Arisztotelész a Metafizika V. könyvében4 világosan elkülöníti a minden (pasz) és az egész (holosz) szavakat. „Arra a mennyiségre, aminek van kezdete, közepe és vége, a »minden« szót használjuk, ha a részek helyzete nem tesz benne különbséget; ha ellenben különbséget tesz benne, akkor »egész«-nek mondjuk”.5 Ilyen szempontból minden pl. a víz, a szám - egész azonban egy emberi közösség, vagy akár a világmindenség, a kozmosz.6 Polübiosz hasonlóképpen elkülöníti a regéket, az egyes személyekre, eseményekre vonatkozó elbeszéléseket a hé katholiké kai koiné hisztóriá-tói, vagyis az egészszerű és közös történelemtől.7 Emellett megjelent a kifejezés a joggyakorlatban is, pl. az egyetemes és a részleges adók (s az ezeknek behajtásával megbízott adószedők) elkülönítésére alkalmazva.8 3 Vö. Wenzel, K., art. Katholisch, in LThK3 5, 1345-1346. 4 Ez a rész önálló szövegtest, egyfajta filozófiai kifejezés-gyűjtemény, szótár. 3 Arisztotelész, Metafizika (ford. Halasi-Nagy, J.), Lectum, Szeged 2002; V, 26; 1024a. 6 Innen eredeztethető, hogy a latin nyelvű irodalomban sajátosan felbukkan a catholíca (görögből átvett, fonetikusan átírt és nem lefordított) szó a világegyetem megjelölésére, vö. a Lucius ApuLEius-nak nem hitelesen tulajdonított, Apuleius és Hermész Triszmegisztosz beszélgetését rögzítő Asdepius XXIX, ahol a kozmosz minden létezők összességeként (catholica) áll előttünk. A műhöz Id. Hunink, V., Apuleius and the »Asclepius«, in Vigiliae Christianae 50 (1996/3), 288-308. 7 Polübiosz, Hist. VIII, 2, 11: „tauta men oun hémín rírészthó prosz tousz hüpolambanontasz dia tesz tón kata merosz szüntaxeósz empeirian poiészaszthai tesz katholikész kai koinész hi sztoriasz”. Magyarul ld. Polübiosz történeti könyvei 1-2 (ford. Muraközy, Gy. et alii), Attraktor, Gödöllő 2002. 8 Ld. Wenzel, K., art. Katholisch, in LThK3 5,1346.
