Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)

2012 / 3-4. szám - Az Egyház katolicitása - Pottmeyer, Hermann J. - Török Csaba (ford.): Párbeszédstruktúrák az Egyházban és a II. Vatikánum communio-teológiája

Párbeszédstruktúrák az Egyházban és a II. Vatikánum communio-teológiája

55

azután mind a mai napig egyre növekvő frusztrációt vált ki. A csalódás nyilvános tiltakozási akciókhoz, nyilatkozatokhoz s óhajokhoz vezetett, kezdve a teológusok 1989-es Kölni Nyilatkozatán az 1995-ös egyház-nép-szavazá- son át egészen a teológusok 2011-es Memorandumáig.

A csalódás azonban a párbeszéd témájával való alapvető foglalkozást is eredményezte. Ezen a téren három megnyilatkozást már megneveztünk, amelyek ma is igen aktuálisak. Ide tartozik még Karl Lehmann püspöknek a Német Püspöki Konferencia elnökeként az őszi közgyűlés után 1994 szeptemberében kiadott A párbeszédről mint a kommunikáció és az igazság keresésének formájáról az Egyházban ma című referátuma.10 11 Ebben azt írja, hogy az Egyházon belüli párbeszédben „nem létezhet abszolút vitatilalom”.11 A Német Katolikusok Központi Tanácsának Lelkipásztori Alapkérdések Bizottságától származik a Párbeszéd a párbeszéd megtagadása helyett. Impulzusok egy a jövőre képes Egyház számára című 1994-es kötet, amelyet A. Schavan szerkesztett.12 Végezetül ide kell még sorolnunk a Katolikus Akadémiák Vezetői Köre által 1996-ban kiadott ülésbeszámolót Párbeszéd: az Egyház önmegvalósulása? címmel.13

9. ÖNKRITIKUS KÉRDÉSEK

Az Egyházban tapasztalható egyoldalú, fentről lefelé való kommunikációlefolyás elmúlt évtizedek során növekvő kritikája és a párbeszédre vonatkozó követelések rendre ugyanazokhoz lettek címezve (ezen nem is csodálkozhatunk): a pápához és a püspökökhöz, és mindenekelőtt a pápához. Azon a tényen sem csodálkozhatunk, hogy ez a kritika főként azokban az országokban hangzott fel, ahol a katolikusok demokráciában élnek, s magasabb műveltségi szintjük okán (miként ezt VI. Pál helyesen felismerte) nagyobb fokú öntudatot alakítottak ki magukban, s ahol kibontakozott egy olyan teológia, amely jó érvekkel tudja alátámasztani ezt a kritikát. Ma már értjük, hogy a pásztor korábbi engedelmes követésébe jócskán belevegyük a korábban

10 Der Vorsitzende der Deutschen Bischofskonferenz, Vom Dialog als Form der Kommunikation und Wahrheitsfindung in der Kirche heute, Sekretariat der Deutschen Bischofskonferenz, Bonn 1994, nr. 17.

11 Uo. nr. 16.

12 Kommission „Pastorale Grundfragen” des Zentralkomitees der Deutschen Katholiken, Dialog statt Dialogverweigerung. Impulse für eine zukunftsfähige Kirche, Butzon & Bercker, Kevelaer 19952.

13 Leiterkreis der Katholischen Akademien, Dialog als Selbstvollzug der Kirche (QD 166) (szerk. Fürst, G.), Herder, Freiburg i.Br. 1997.