Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2012 / 3-4. szám - Az Egyház katolicitása - Figura, Michael - Török Csaba (ford.): A katolicizmus tágassága Henri de Lubac első műve, a Catholicisme szerint
36 Michael Figura tásban próbálja feloldani. Innen adódik de Lubac második válasza: „És még mindig fennállhat az az aggály, hogy ... az »Egyházon kívül nincs üdvösség« formula igen keményen hangzik, mégsincs akadálya annak, hogy pozitív módon fogalmazzuk azt meg, és ne azt mondjuk a jóakaratú embereknek: »az Egyházon kívül elkárhoztok«, hanem: »az Egyház által, és csak az Egyház által menekültök meg«. Mivel az Egyház által jön az üdvösség, általa az már úton van az emberiség felé” (C 196). A II. Vatikánum Lumengentium-át inspirálta de Lubac Catholicisme-ja, s a dokumentum magáévá tette az Egyház és az üdvösség kötelékére vonatkozó meglátásait is. Az extra Ecclesiam nulla salus axióma kapcsán ez azt jelenti, hogy az üdvösség egyetemes szentségeként az Egyház - mégpedig ez a konkrét zarándokoló Egyház - szükséges az üdvösséghez: „A Szent Zsinat tehát elsősorban a katolikus hívők felé fordul. A Szentírás és a hagyomány alapján azt tanítja, hogy ez a földön vándorló Egyház szükséges az üdvösséghez. Mert egyedül Krisztus a közvetítő és az üdvösség ütja, aki az Ő testében, ami az Egyház jelenik meg számunkra; Ő maga pedig kifejezetten hangsúlyozva a hit és a keresztség szükséges voltát ... egyúttal az Egyház szükségességét is megerősítette, melybe a keresztségen mint ajtón át lépnek be az emberek. Ezért nem üdvözülhetnek azok az emberek, akik tudják ugyan, hogy Isten Jézus Krisztus által az üdvösség szükséges intézményének alapította meg a katolikus Egyházat, mégsem akarnak belépni oda vagy megmaradni benne” (LG 14,1). Fontos, hogy a zsinat a katolikus hívek felé fordul, amikor az Egyházhoz való tartozás üdvszükségességéről szól. Emellett az is fontos a kérdés szempontjából, hogy az Egyház miként értelmezi önmagát. Az üdvösség egyetemes szentségeként az Egyház nem eshet szét különvált egyházakra. „Krisztus egyetlen Egyháza, melyet a Hiszekegyben egynek, szentnek, katolikusnak és apostolinak vallunk”, immár nem lesz azonosítva a római katolikus Egyházzal, hanem hosszas viták után a máig nem tisztázott terminológiával ezt mondja ki a zsinat: „Ez az Egyház e világban mint alkotmányos és rendezett társaság a Péter utóda és a vele közösségben élő püspökök által kormányzott katolikus Egyházban létezik (subsistit in Ecclesia catholica), jóllehet szervezetén kívül is megtalálható az igazságnak és a megszentelésnek több eleme, melyek mint Krisztus egyházának saját ajándékai, a katolikus egységre sarkallnak” (LG 8,2).17 Jézus Krisztus egyetlen Egyházának eme értelmezéséből kiindulva a zsinat elismeri, hogy nem csak egyes nem katolikus keresztények érhetik el az üdvösséget a katolikus Egyház kö17 Vö. Teuffenbach, A. von, Die Bedeutung des subsistit in (LG 8). Zum Selbstverständnis der katholische Kirche, Herbert Utz, München 2002.
