Communio, 2011 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1-2. szám - Az Egyház - Stubenrauch, Bertram - Seewald, Michael - Török Csaba (ford.): A Zsinat és az Egyház - Egy sokrétű ekkleziológia recepciójához
52 Bertram Stubenrauch - Michael Seewald egyházjogi definíciókban, mint azt egy Ilona Riedel-Spangenberger tollából vett példa is mutatja, aki szerint az emberek egy csoportját már a rendezett viszonylatok minimuma is communio-vá teszi.22 Provokatív módon azt is mondhatnánk, hogy akár egy futballcsapatról vagy egy falu lakóiról is szó lehetne itt. Mégis épp a communio-fogalom a priori meghatározatlansága (amelyet a zsinati atyák nagy valószínűség szerint csak intuíció alapján alkottak meg így) teszi lehetővé, hogy a gondolat egyháztani alapkategóriaként szolgálhasson. Azért rendelkezik egy tekintélyes kiterjeszthetőséggel, mert még az sem derül ki belőle, hogy egyáltalán egyenrangú, vagy éppenséggel így vagy úgy tagozott emberek közösségére vonatkozik. Ezáltal a fogalom teljességgel megfelel a hagyomány és az újítás gondolatához kapcsolódó távlattágítás zsinati szándékának. COMMUNIO ISTENBEN? A fentiekkel szemben meg lehet kérdőjelezni azt, hogy a communio-ideál alkalmas-e a biblikus istenkép megragadására. Ilyen jellegű kísérlettel találkozunk Gisbert Greshake szentháromságos teológiájában. így ír: „Az egy keresztény Isten communio, önnön lényét a három Személy szeretetpárbe- szédében valósítja meg”23. Ebből következik, hogy „a teremtményeknek véges szinten kell visszatükrözniük a háromságos Isten communióját, és képessé kell válniuk arra, hogy egyszer s mindenkorra belépjenek a közösségi [communionaler] Isten életébe. Ez a kezdetekben akart, és most a hármas- egy Isten megváltói tette által újra és végérvényesen létrehozott közösség az Egyház”24. Greshake legyőzi ugyan a Szentháromsághoz való visszanyúlás22 A koinónia fogalom a profán görögben „olyan kifejezé, amely egy jogilag megalkotott viszonyt jelent egy szerződési kötöttség értelmében” - Riedel-Spangenberger, L, Die Communio als Strukturprinzip der Kirche und ihre Rezeption im CIC/1983, in Triere Theologische Zeitschrift 97 (1988), 220. 23 Greshake, G., Der dreieine Gott. Eine trinitarische Theologie, Freiburg i. Br. 2001'', 182. A communio-fogalom greshakei megalapozásához ld. UŐ., Streit um die Trinität. Ein Diskussions- beitrag, in Herder-Korrespondenz 56 (2002), 534—537; Uö., Communio - Schlüsselbegriff der Dogmatik, in Gemeinsam Kirche sein. Theorie und Praxis der Communio (FS Saier, O.) (szerk. Biemer, G. és mások), Freiburg i. Br. 1992, 90-121. Hogy mely szinteken alkalmazza Greshake a commu- nio-fogalmat, azt elemzi a következő tanulmány: Bollig, M., Einheit in der Vielfalt. Communio als Schlüsselbegriff des christlichen Glaubens im Werk von Gisbert Greshake (Bonner dogmatische Studien 37), Würzburg 2004. 24 Greshake, G., Der dreieine Gott (ld. 23-as lábjegyzet), 377. A communio egyháztani alkalmazásáról ld. legújabban Uő., Trinitarische Ekklesiologie als Chance für die Ökumene, in Catholica (M) 64 (2010), 128-138.
