Communio, 2011 (19. évfolyam, 1-4. szám)

2011 / 1-2. szám - Az Egyház - Henrici, Peter - Török Csaba (ford.): Az újkor filozófiai egyházmodelljei

Az újkor filozófiai egy házmodelijei

39

(B 268)36, „a vezeklésekkel, önsanyargatásokkal, zarándoklatokkal” (B 258)37. Ugyanígy fennmaradt Kant kritikája a klerikusok és laikusok közötti megkülönböztetésről (B 250, 277-278) „a házasság nélküli állapot szentségének dicséretéről” és „a szabad emberekre magát rákényszerítő hierarchiáról” (B 195-196)38, valamint a középkori egyháztörténet, kifejezetten a keresztes hadjáratok (B 196)39 és az inkvizíció (B 288-290)40 negatív értékelése.

4. GEORG WILHELM FRIEDRICH HEGEL:

A LÉLEKTŐL FORMÁLT KÖZÖSSÉG A SZEKULÁRIS ÁLLAMBAN

Kantnak a vallásról szóló írása az egyik első filozófiai mű volt, amellyel az ifjú Hegel foglalkozni kezdett. Ennek során az volt a fő kérdése, hogy miként kellene az olyan vallásnak kinéznie, amely egy népet „a szabadság tudatában való előrehaladáshoz” segíthetne. Ezen kérdés hátterét Hegel történelem és politika iránti érdeklődése jelentette, amelyeket - a kereszténységhez hasonlóan - filozófiai módon akart megragadni. Kant és a felvilágosodás egydimenziós esze nem volt alkalmas ehhez a megragadáshoz; szükség volt hozzá a szétszakadás és a kiengesztelődés közötti dialektikával kiegészített (és a kereszt teológiájából kölcsönzött) értelmességre, amely elvezet az ellentétek egységéhez. Ezen eszköztár segítségével Hegel két irányban dolgozta ki egyháztanát.

Az első, túlnyomórészt spekulatív és a lutheri dogmatikára támaszkodó irány, amelyet mindenekelőtt A szellem fenomenológiája című művében találhatunk meg41, az emberré lett Isten krisztológiájától a Lélekkel eltelt közösség egyháztanáig vezet. Ennek a közösségnek a hitében támadt fel a meghalt, végességében eltűnt Istenember úgy, mint az, akire emlékeznek, a „végtelen fájdalmon” átment szeretet erejében.42 Az egyházat - Joachim a Fiore mintá36 Kant, I., A vallás a puszta ész határain belül, IV.2.2, p. 108.

37 Kant, I., A vallás a puszta ész határain belül, IV.2.1, p. 106.

38 Kant, I., A vallás a puszta ész határain belül, III.2, p. 91-92.

39 Uo.

40 Kant, I., A vallás a puszta ész határain belül, IV.2.3 (A papság mint a jó elv hamis szolgálatának regimentje), p. 109-111.

41 Hegel, G. W. F., A szellemfenomenológiája, Akadémiai, Budapest 1973.

42 Ezen a ponton a kései Hegel ifjúkori munkásságának egyik belátásához tér vissza, és ezáltal világítja meg A szellem fenomenológiájában foglalt levezetéseit. Vallásfilozófiai előadások című írása az idők során jelentős változtatásokon, illetve hangsúlyeltolódásokon esett át. A szeretettől szóló szövegrész szinte teljesen hiányzik az 1824-es és 1827-es előadásokból; ellenben részletesen megtalálható az 1821-es kéziratban (Hegel, G. W. F., Vorlesungsmanuskripte, vol. I [1816—1831], Gesammelte Werke, vol. 7, Meiner, Hamburg 1987, 274-280 és Uő., Vorlesungen über die Philo-