Communio, 2011 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1-2. szám - Az Egyház - Figura, Michael - Török Csaba (ford.): Fő és test, egy Krisztus - Eucharisztia és Egyház
Fő és test, egy Krisztus 17 Henri de Lubac úttörő jelentőségű művei, mint Catholicisme. Les aspects so- ciaux du dogme (1938; 2003 [Oeuvres completes VII]) és Corpus Mysticum. L’Eucharistie et l’Église au MoyenÁge. Étude historique (19492; 2010 [Oeuvres completes VII]) készítették elő. Az enciklika egy dinamikus egyházszemlélettel áll elő. A misztikus test Fője és tagjai közösen tevékenykednek. Krisztus tehát úgy van jelen az Egyházban, hogy ez közben „Krisztus második személye” (217). A Szentlélek adja az Egyház lelkét. A misztikus test kifejezés lényegi jelentése abban áll, hogy: „Ez által az Egyház szociális Testét, amelynek Krisztus a Feje és Vezetője, egyrészt az Ő fizikai testétől különböztetjük meg, amelyet a Szűzanyától vett, mely most az Atya jobbján ül és az Eucharisztia fátyla mögött rejtőzik; másrészt pedig, ami a mostani tévedések miatt még fontosabb, megkülönböztetjük minden más testtől is, legyen az akár fizikai, akár erkölcsi jellegű” (211). Az enciklika végső soron egy organikus és pneumatologikus egyházképet bontakoztat ki, amely döntő fontosságú alapot képezett a második Vatikánum egyháztana számára.5 Miután szólt az Egyház képeiről (LG 6), a második Vatikánum az Egyház lényegi tulajdonságait sorolja fel, amelyekhez hozzátartozik a Krisztus testeként való megjelölés is. Erről így ír a Zsinat: „Isten Fia [...] az összes nemzetből meghívott testvéreit Lelke közlésével titokzatosan (mystice) a testévé tette. Ebben a testben Krisztus élete árad szét a hívőkbe, akik a szentségek által titokzatos és valóságos módon (arcano et reali modo) egyesülnek a szenvedett és megdicsőült Krisztussal” (LG 7). Ennek a testnek Krisztus a Feje, amelyhez minden tagnak hasonulnia kell. A Zsinat szemléletében az Egyház mint Krisztus teste modellel szorosan egybefonódik a gondolat, miszerint Krisztus a jegyeseként szereti az Egyházat: „elhalmozta isteni adományaival az Egyházat, mely az O teste és teljessége (vö. Ef 1,22-23), hogy egyre terjedjen és eljusson Isten egész teljességére (vö. 3,19)” (LG 7). 2. MIÉRT HÍVJÁK AZ EGYHÁZAT KRISZTUS MISZTIKUS TESTÉNEK? Henri de Lubac a fentebb már említett Corpus mysticum című, az Egyház és az Eucharisztia középkori kapcsolatát vizsgáló történeti tanulmányában felmutatta, hogy az Egyház és az Eucharisztia összekapcsolódott az egész ke5 Ld. még Angel, A., El Misterio de la Iglesia, vol. II (Biblioteca de Autores Cristianos), Madrid -Toledo 1987, 563-831.