Communio, 2010 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 1-2. szám - Eszkatológia és gazdaság - Török Csaba: Közjó vagy közérdek?: Megfontolások a gazdasági világválság kapcsán
72 Török Csaba napok világa, a hasznosság világa, a célrairányultságé, a teljesítményé, a funkcióbetöltésé; ez az igény és a kínálat, az éhség és a éhség csillapításának világa. A munka világát ez a cél uralja: meg kell valósítani a »közjót« [Gemeinwohl]; olyan értelemben a munka világa, hogy a munka és a haszonhajtó tevékenység közé egyenlőségjelet tesznek (amelynek egyszersmind tulajdonsága még az aktivitás és a fáradság karaktere is). (...) ezt a fogalmat [ti. az így felfogott közjót] nem azonosíthatjuk a bonum communé-val. (...) A bonum communé-hoz hozzátartozik például (miként Tamás mondja), hogy vannak olyan emberek, akik magukat a szemlélés haszontalan életének szentelik; a bonum communé-hoz hozzátartozik, hogy vannak emberek, akik filozófiát művelnek - míg azt éppenséggel nem lehet mondani, hogy a szemlélés, a kontempláció, a filozófia a közjónak szolgálna.”33 A napjainkban közérdekként felfogott (csak annak hívott, de valójában hamis) közjó tehát a munka világa, a haszonhajtásé, a materiális és közvetlen célokra irányulásé. A bonum commune, a valódi közjó azonban „haszontalan”, vagyis túlmutat a közvetlenen, az anyagi mellett s azon túl a szellemi javakra irányul. b) A közérdek első konkretizálódása: az uralkodó érdeke A közérdek nehezen megragadható fogalom. Nem mondhatjuk azt, hogy a köz érdeke egyenlő a sok egyéni érdek összegével, hiszen ezek az egyéni érdekek sokszor éppen egymás ellen hatnak, egymást gyengítik. így tehát a köz elvont érdekét konkretizálni kell valamilyen formában. Ez a konkretizá- lódás azonban mindannyiszor egyfajta rendező elvet tételez fel, amely lehetővé teszi, hogy az olykor egymás ellen ható egyéni érdekeket rangsoroljuk, egymáshoz való viszonyukban mérlegre tegyük. Az európai újkor elsőként az uralkodó személyében, az uralkodó érdekében lelte meg a közérdek lehetséges konkretizálásának útját. N. Machiavelli híres művében, A fejedelemben felvázolja, miként válhat egy állam erőssé, stabillá. A történelmi példákat, uralmi módozatokat figyelembe véve arra a végkövetkeztetésre jut, hogy az újfajta, erénnyel, szerencsével, ravaszsággal szerzett, fegyverrel és erővel megtartott egyeduralom tudja a leginkább 33 Pieper,J., Was heisst philosophieren?, Kösel, München 19889, llk. - az idézet világosan mutatja, hogy nyugati nyelveinkben a közjó egyre inkább közérdekként értődik, Pieper ezért hangsúlyozza, hogy a köznyelvi közjó nem azonos a középkori filozófia bonum communejával.
