Communio, 2010 (18. évfolyam, 1-4. szám)

2010 / 1-2. szám - Eszkatológia és gazdaság - Török Csaba: Közjó vagy közérdek?: Megfontolások a gazdasági világválság kapcsán

64 Török Csaba egyetemes közjónak. Csakhogy ez a fogalom előbb elgyengült, majd végül kiüresedett, olyannyira, hogy napjainkban leginkább a morális szótárában lelhetjük csak fel. Amiről ma legtöbbször beszélnek, az nem más, mint az érdek: az egyén érdeke, a köz érdeke, a haza és nemzet érdeke, a gazdaság érdeke. Ám épp ezek az érdekek roskasztották össze a pénzpiacot. Ugyan­ezekből kiindulva, a válságkezelést az érdekek haszonelvű és megfontolt összehangolásaként felfogva véleményünk szerint nem megválaszoljuk a krízis által felvetett nagy kérdéseket, hanem fátyolt vonunk eléjük, önma­gunkkal is elfeledtetjük azokat, s újraépítünk egy rendszert, amely bármi­kor ugyanúgy összeomolhat, mint 2008 őszén. Jelen írásunkban ezért szeretnénk feltérképezni a közjó gondolatának ki­bontakozását európai gondolkodásunkban, illetve megvilágítani, miként szorult e fogalom egyre inkább háttérbe. Végezetül szeretnénk felmutatni, hogy a válság megoldásának a keresése miként nyerhet inspirációt a közjó fogalmától. 1. A KÖZJÓ FOGALMÁHOZ2 Amikor közjóról beszélünk, világosan látnunk kell, hogy olyan fogalmat vizsgálunk, amely az elmúlt ezredek során számos jelentésárnyalattal s meg­annyi társult jelentéssel bukkant fel úgy a tudományos, mint a közbeszéd­ben. Éppen ezért először fontos elkülönítetten bemutatnunk, hogy mit is ta­kart e gondolat az ókorban, a keresztény középkorban, s milyen kérdéseket vetett fel az újkor hajnalától kezdve, a modern Európa születésének idején. a) Ókor A görög bölcselet a világot mint kozmoszt szemlélte. A görög koszmeó ige egyszerre bír elrendezni, rendezni, illetve feldíszíteni, felékesíteni jelentés­sel. A világ tehát a bölcs szemében nem más volt, mint egy olyan rendezett egész, amely épp rendjéből, harmóniájából, belső, törvények által megsza­bott és működtetett struktúráitól nyeri szépségét. Ebből kifolyólag alapvető kérdésként merült fel, hogy az egyén, a szabadsággal és önrendelkezéssel bíró emberi alany, amely megannyi személyes vággyal, akarattal bír, miként tud helyes viszonyt kialakítani a kozmosz egészével. Nem más ez, mint a rész és egész, az egyén és a közösség viszonyára vonatkozó kérdés. A közös­2 Vö. Herzog, R., Gemeinwohl, in HWPh 3, col. 248-258.

Next

/
Thumbnails
Contents