Communio, 2010 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 1-2. szám - Eszkatológia és gazdaság - Török Csaba: Közjó vagy közérdek?: Megfontolások a gazdasági világválság kapcsán
64 Török Csaba egyetemes közjónak. Csakhogy ez a fogalom előbb elgyengült, majd végül kiüresedett, olyannyira, hogy napjainkban leginkább a morális szótárában lelhetjük csak fel. Amiről ma legtöbbször beszélnek, az nem más, mint az érdek: az egyén érdeke, a köz érdeke, a haza és nemzet érdeke, a gazdaság érdeke. Ám épp ezek az érdekek roskasztották össze a pénzpiacot. Ugyanezekből kiindulva, a válságkezelést az érdekek haszonelvű és megfontolt összehangolásaként felfogva véleményünk szerint nem megválaszoljuk a krízis által felvetett nagy kérdéseket, hanem fátyolt vonunk eléjük, önmagunkkal is elfeledtetjük azokat, s újraépítünk egy rendszert, amely bármikor ugyanúgy összeomolhat, mint 2008 őszén. Jelen írásunkban ezért szeretnénk feltérképezni a közjó gondolatának kibontakozását európai gondolkodásunkban, illetve megvilágítani, miként szorult e fogalom egyre inkább háttérbe. Végezetül szeretnénk felmutatni, hogy a válság megoldásának a keresése miként nyerhet inspirációt a közjó fogalmától. 1. A KÖZJÓ FOGALMÁHOZ2 Amikor közjóról beszélünk, világosan látnunk kell, hogy olyan fogalmat vizsgálunk, amely az elmúlt ezredek során számos jelentésárnyalattal s megannyi társult jelentéssel bukkant fel úgy a tudományos, mint a közbeszédben. Éppen ezért először fontos elkülönítetten bemutatnunk, hogy mit is takart e gondolat az ókorban, a keresztény középkorban, s milyen kérdéseket vetett fel az újkor hajnalától kezdve, a modern Európa születésének idején. a) Ókor A görög bölcselet a világot mint kozmoszt szemlélte. A görög koszmeó ige egyszerre bír elrendezni, rendezni, illetve feldíszíteni, felékesíteni jelentéssel. A világ tehát a bölcs szemében nem más volt, mint egy olyan rendezett egész, amely épp rendjéből, harmóniájából, belső, törvények által megszabott és működtetett struktúráitól nyeri szépségét. Ebből kifolyólag alapvető kérdésként merült fel, hogy az egyén, a szabadsággal és önrendelkezéssel bíró emberi alany, amely megannyi személyes vággyal, akarattal bír, miként tud helyes viszonyt kialakítani a kozmosz egészével. Nem más ez, mint a rész és egész, az egyén és a közösség viszonyára vonatkozó kérdés. A közös2 Vö. Herzog, R., Gemeinwohl, in HWPh 3, col. 248-258.
