Communio, 2010 (18. évfolyam, 1-4. szám)

2010 / 1-2. szám - Eszkatológia és gazdaság - Méndez, José María - Török Csaba (ford.): Gazdasági válság vagy az értékek válsága?

44

Jósé Maria Mindez

sokkal és szobalányokkal, akik szinte kivétel nélkül mind négerek voltak. A telefonok, rádiókészülékek és autók eladásai sok millió egységre rúgtak. Felépültek a New York-i Battery városrészben az első felhőkarcolók, amelyek a város látképének a sajátos jellemzőivé lettek számos évig. Elkészült a Ford-gyárakban az első munkaszalag, s elkezdtek taylorizmusról beszélni.4 Feltalálták a kirakatokat, hogy így adjanak ösztönzést a fogyasztáshoz. Hoover elnök így fejezte ki magát 1928-ban: „Amerikában közel járunk a szegénység fölötti végső diadalhoz”.

Másrészt a könnyű üzletek reménye és az azonnali nyereség vágya jól láthatóak voltak a New York-i tőzsdén, amely 1920 után átvette a vezető pénzügyi központ szerepét Londontól. 1929. augusztus 3-án, másfél hónappal a fekete csütörtök előtt a Dow Jones indexe elérte történelmi csúcspontját. A bankok különösebb garanciák nélkül hiteleztek pénzt, hogy az emberek részvényeket vásároljanak a tőzsdén, és így napról napra növeljék tőkéjüket. Elképesztő méretű spekulatív buborék keletkezett. A részvények vétele és eladása révén az egész világ meggazdagodhatott, méghozzá igen gyorsan.

Az amerikai gazdaság komoly, szilárd és termelékeny volt még talán 1927-ig is, és a spekuláció csak a nélkülözhetetlen mértékig jelent meg. Azonban ettől az évtől kezdve a terméketlen spekuláció szüntelenül csak tovább nőtt. Amilyen mértékben a tisztán spekulatív gazdaság növekedett a termelő gazdaság kárára, oly mértékben vette át a gazdagság helyét a restség, a restségét pedig a bűn.

Kétségtelen, hogy a húszas évek erkölcsi lazasága nem általánosítható az Egyesült Államok egész társadalmára. Alapvetően a jómódú javarészt városi társadalmi rétegekre korlátozódott. Nem fertőzte meg az igen kiterjedt középosztályt, s még kevésbé a munkásságot, földműveseket vagy kisiparosokat s a néger kisebbséget. A család alapvetően egészséges volt. Az alapító atyák által átörökített értékeket még tiszteletben tartották. A könnyű pénz megszerzésének vágya minden bizonnyal azokra korlátozódott, akik a Wall Street különböző fenséges kapuin beléptek, s ott akartak felemelkedni.

Mégis tény az, hogy ez a nyereségvágy vezetett el a New York-i tőzsde csődjéhez. Amikor pedig a pénzrendszerbe vetett bizalom vallott csődöt, akkor minden bukásnak indult. Ekkor már nem volt mód a széleskörű gazdasági recesszió megállítására, amely kikerülhetetlenül követette ezeket az eseményeket. A numeraire-ként [ármérceként] szolgáló pénzbe vetett bizal4 F. W. Taylor 1911-ben jelentette A tudományos irányítás alapelvei című meg művét, amely a tudományos vállalatvezetés és munkaszervezés alapvető szabályait tárta fel, ezzel lehetővé téve a nagyipar, a hatalmas vállalatok és gyárak létrejöttét - a fordító megjegyzése.