Communio, 2010 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 3-4. szám - Bíró és Üdvözítő - Bolberitz Pál: Téves Isten-fogalmak
Téves Isten-fogalmak 73 ember javának érdekében. Istennek e szerint nem szabad léteznie, hogy az ember létezhessen. Az Isten-kérdésben így vélekedtek Nietzsche és Nicolai Hartmann. Nietzsche (1844-1900) azt tanítja, hogy az ember célja, hogy „felsőbbrendű” ember legyen. A felsőbbrendű ember léte pedig nem egyeztethető össze Isten létével, mert Isten mindenhatósága az ember nagyságát és szabadságát korlátozná. „Korábban az emberek, ha a tenger végtelenségére néztek, Istenre gondoltak. Most azonban azt tanítom nektek - mondja Zarathustra -, hogy a felsőbbrendű emberre kell gondolnotok.” Nietzsche Isten halálát hirdeti, mert csak akkor, ha Istent megöltük, válhatunk felsőbbrendű emberré. így szól ismét Zarathustra: „Nektek felsőbbrendű embereknek Isten volt a legnagyobb ellenlábasotok. Mióta azonban sírban fekszik, ti újra föltámadhattatok. Tibennetek vajúdik az ember jövője. Isten meghalt, éljen tehát a felsőbbrendű ember.” S ebből Nietzsche saját rendszerének logikájával levonja a végkövetkeztetést: „Ha Isten létezne, miképp is bírhatnám ki, hogy ne én legyek az!” Hasonlóképpen vélekedik Nicolai Hartmann (1882-1950) is, midőn kijelenti: „Az etikának az a feladata, hogy olyan cselekvésre indítson, ami az istenfélők szemében Isten-káromlásnak tűnik. Az új etika Isten attribútumaival ruházza fel az embert. Ismét visszaadja az embernek azt a lényegét16, amit korábban vallásossága révén félreismert és elveszített. Az új etika arra tanít, hogy Istent leszállítsuk világfölötti trónusáról és az ember akaratába helyezzük. így tehát az embert illeti meg Isten metafizikai öröksége.”17 A posztulatórikus ateizmus nem törekszik arra, hogy teoretikusan bizonyítsa álláspontját, hanem egyszerűen eleve bizonyítottnak tételezi posztu- látumát.18 Ezért a posztulatórikus ateizmust sem bizonyítani, sem cáfolni nem lehet teoretikus úton - legalábbis részleteiben -, inkább arra kell törekedni, hogy kiindulási pontját és alaptéziseit vonjuk kétségbe. A doktrinér ateizmus Tudományos módszerrel könnyebben közelíthető meg az elméleti ateizmus rendszere, hiszen ez egy filozófiailag körülírható világnézet logikus következménye. Az elméleti ateizmus materialista világnézetre épül, s abból az 16 Feltéve, ha felhagy az Istenbe vetett hittel. 17 Vö. Nicolai Hartmann, Ethik, 118. 18 Ügy tesz, akárcsak Kant a maga posztulált Istenével.
