Communio, 2009 (17. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 1-2. szám - Bevonulás Jeruzsálembe - Zaborowski, Holger - Szax László (ford.): A szabadság kihívásai
Holger Zaborowski A szabadság kihívásai 1. A SZABADSÁG KIHÍVÁSAI ÉS A „HUMANIZMUS KRÍZISE” A szabadság hozzátartozik gondolkodásunk azon „szókincséhez”, amely újra és újra elmélkedésre késztet bennünket. Mi is az a szabadság tulajdonképpen? Hol mutatkozik meg a szabadság? Létezik egyáltalán szabadság? S ha létezik is, milyen típusait, fajtáit különböztethetjük meg? A szabadság, bármennyire is egyértelműnek tűnik, mégiscsak megkérdőjelezhető. Egy szabad cselekedet soha nem véletlen, esetleges cselekedet. Ha pedig már oka van, akkor tulajdonképpen szabadon cselekedtünk? Nem „oldódik-e fel” a szabadság azáltal, hogy végiggondoljuk cselekedetünk hátterét és okokat tudunk felsorolni a cselekvésre? Az emberi szabadsággal kapcsolatos kérdések nem számítanak újdonságnak, a filozófiai gondolkodás kialakulása óta újra meg újra felvetődnek. Aki felteszi a szabadságra vonatkozó kérdést, egyúttal arra is választ keres, hogy ki is az ember valójában. A kérdés egyike az emberi önmegértés alapkérdéseinek, hanem éppen a legalapvetőbb kérdése az emberi értelemnek önmagáról. Aki az emberi szabadságról kérdez, egyúttal más kérdéseket is feltesz: bűnről és felelősségről, szégyenről és megbánásról, okokról és tettekről, összességében mindarról, hogy mit is jelent az ember-lét, mi adja az ember különleges méltóságát. Az szabadság-kérdés a legintenzívebben mégis a 20- 21. században került középpontba. A szabadság kihívásairól kettős értelemben beszélhetünk: abban az értelemben, hogy mik a szabadság kihívói, illetve abban az értelemben, hogy maga a szabadság fogalma is provokatív, kihívó.
