Communio, 2009 (17. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 1-2. szám - Bevonulás Jeruzsálembe - Minutella, Alessandro - Puskás Attila (ford.) - Csák András (lejegy.): Hans Urs von Balthasar eszkatológiájának krisztológiai-szentháromságtani alapvetése
60 Alessandro Minutella Balthasar egy harmadik utat keres, ez pedig a dürfen-nek az útja (lásd: Was dürfen wir hoffen?), ez azt jelenti, hogy az egyetemes üdvözülés lehetőségét hipotézisként megengedjük. De von Balthasar sohasem állította ezt tézisként, hanem azt mondta, hogy remélhetjük mindenkinek az üdvösségét. Von Balthasar nem tudta volna relativizálni az örök kárhozatnak vagy pokolnak a dogmáját, valamiféle „doctrina nebulosa"-1 kreálva, annál is inkább, mivel az embernek az Istennel szembeni elutasítása az ember és Isten kapcsolatának a sajátos történeti eredetét jelzi. így a legjobb értelmezési kulcs a misztikusok helyettesítő képviselet-eszméje marad, akik azt kívánták, hogy elvesző testvéreiket helyettesítsék, ahogyan ezt már Szent Pál is kifejezi a Római levélben (Róm 9,1-3). Ez a vonal, amely Péguy-nek az irodalmi alkotásaihoz társul, és általában a francia költők gondolkodásához, nos, ez a vonal alkotja von Balthasar számára az ágostoni hideg intellektualizmustól - pokol mások számára - a misztikusok szubjektív beállítódásához - pokol a számomra - történő mozgást, ahol Loyolai Szent Ignác lelkigyakorlatos könyve döntő szerepet játszott. Itt ugyanis az első hét elmélkedéseiben a következő gyakorlatot találjuk: képzeljem el, hogy a pokolnak a kínjait nekem kell elszenvednem. Ez nem más, mint szembesülés saját bűnösségemmel, saját kárhozatra méltóságommal. Ez Szent Ignácnál egy elmélkedési gyakorlat, szemben az Ágostonnál és a nyugati tradícióban élő beállítódással, ami, mikor a pokolról beszél, mindig mások pokláról gondolkodik, arról beszél, hogy mások kerülnek a pokolra, nem pedig én vagyok kárhozatra méltó. Ebben a tekintetben többek között Jeanne d’Arc alakja, aki a máglyára eretnekként megy, annak ellenére hogy valójában ártatlan (ezt az alakot Péguy rajzolja meg), és imádkozik elítélőiért (Péguy: „skolasztikus rókák”), von Balthasarra nagy hatást gyakorolt. Von Balthasar teológiáját minden szempontból valóban katolikusnak mondhatjuk. Von Balthasar úgy határozta meg saját teológiájának a lényegét, mint Keresztelő Szent János Krisztusra mutató ujja, aki a kinyilatkoztatás dicsőséges formájára mutat, és ily módon a teológiai reflexió előrehaladása számára újabb ösztönzéseket adhat, a katolikus tradícióhoz való teljes hűségben. Fordította: Puskás Attila Lejegyezte: Csák András ÉLETRAJZI ADATOK: Alessandro Maria Minutella teológus, lelkipásztor, a római Gergely Egyetemen védte meg doktori értekezését.
