Communio, 2009 (17. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 1-2. szám - Bevonulás Jeruzsálembe - Minutella, Alessandro - Puskás Attila (ford.) - Csák András (lejegy.): Hans Urs von Balthasar eszkatológiájának krisztológiai-szentháromságtani alapvetése
Hans Urs von Balthasar eszhatológiájának... 57 is Órigenész és Hitvalló Maximosz teológiája iránt, akikről számos tanulmányt is megjelentetett. Ezek a tanulmányai az ökumenikus teológiai dialógus szempontjából is kikerülhetetlenek. Von Balthasart magával ragadta az a mód, ahogyan a görög atyák a világot a Logosz tüzében megkeresztelik. Végül meg kell említenünk a svájci misztikussal, Adrienne von Speyrrel való ismeretségét, akivel szerzőnk, von Balthasar lelki és misztikus kapcsolatban állt.2 Adrienne von Speyrnek a balthasari szisztematikus teológiára gyakorolt hatása úgy értelmezhető, mint annak egyfajta „megédesítése” és egy női lélek intuíciójával való gazdagítása. Az Adrienne-el való találkozás von Balthasar szisztematikus teológiáját érleli, egyrészt a descensus ad inferos teo- logumenonjának az elmélyítésével, másrészt a hozzájuk kapcsolódó nagyszombat-, illetve három nap teológiájának fogalmával. Az Adrienne von Speyrrel való gyümölcsöző teológiai kapcsolatra vonatkozóan von Balthasar úgy nyilatkozott, hogy közös küldetésük van, amelyet Istentől kaptak. Von Balthasar tudományos fejlődése a nyugati európai irodalommal való dialógusban további állomásokat mutat, különösen is a francia költőkkel való kapcsolatban: Paul Claudellel, aki az újskolasztika absztrakcióinak egészséges realizmust ad; Bernanossal, akit „magányos vad”-nak mond; Péguyvel, akit paradoxonokkal teljesnek nevez; és filozófiai szinten kiemelkedő a Blondellel való kapcsolat, akinek a kihívásait von Balthasar a katolikus gondolkodás számára döntőnek tartja. Végül a balthasari szimfóniának a hangjegyeit gazdagítja a szentignáci spiritualitással való kapcsolat, amely, mint Sitz im Leben, a Trilógiának a teljes szerkezetét áthatja. Nem utolsó sorban pedig megemlítendő még a különböző korok keresztény misztikusainak a hozzájárulása, amit von Balthasar a katolikus dogmák értelmező kulcsaként határoz meg. A misztikus irodalom, noha bizonyos kritikai pontosításokra is szorulhat, a spirituális és misztikus teológiának az alakját, mint a szisztematikus teológia spontán forrása hitelesíti, tekintettel arra, hogy „a dogmatika az a gondolkodás, amely a misztériumból él”.3 Szent Ágostonnal fogalmazva von Balthasar szemében a frui, azaz az Istenben való gyönyörködés, az Istennek való örvendezés elsőbbséget élvez az uti-val, a puszta használattal vagy teológiai alkalmazással szemben. A balthasari gondolkodásmód for2 Nincsen pontosan kimutatva az, hogy Adrienne von Speyr hatása a balthasari teológiára milyen mértékű, ez a kapcsolat némelyek szemében a balthasari teológiával szemben kétségeket támaszt. 3 Von Balthasar egyik legalapvetőbb szándéka és egyik legfontosabb teljesítménye, hogy a szisz- tematikus teológiát ismét kapcsolatba hozza a keresztény tapasztalattal, különösképpen a keresztények misztikus tapasztalatával.
