Communio, 2009 (17. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 3-4. szám - Isten Országa és a világ - Puskás Attila: Az Oltáriszentség teológiájának alapvető szempontjai II. János Pál pápa: Ecclesia de Eucharistia című körlevelében
178 Puskás Attila a vele való személyes közösségünket és ezen keresztül magát az Egyházat is. (2) Az Eucharisztia abban az értelemben is építi az Egyházat, hogy a kereszt- áldozat szentségi megünnepléséből és a szentáldozásból veszi az Egyház a küldetésének teljesítéséhez szükséges lelki erőt, ugyanakkor e küldetésteljesítés iránypontja is maga az Eucharisztia. Az enciklika megfogalmazása szerint: „így válik az Eucharisztia az egész evangélizáció/orrósává és csúcspontjává, hiszen annak célja az emberek közössége Krisztussal s benne az Atyával és a Szentlélekkel” (EE 22). A körlevél kijelentése az Egyház életének kettős mozgására utal. Egyrészt, az Eucharisztiában a Krisztussal egyesült Egyház nem zárkózik önmagába, hanem mint az üdvösség szentsége az emberiség felé fordul és missziót végez. Ez az Eucharisztia ünneplésének középpontjától „kifelé” tartó mozgás azonban kezdettől az eucharisztikus középpont körül összegyülekező Egyház közösségébe való összegyűjtésre irányul. A küldetés kifelé tartó és az egybegyűjtés befelé irányuló mozgásának a kezdőilletve a végpontja ugyanaz: az Eucharisztia ünneplésében a Szentháromság egy Istennel és egymással megvalósuló kommúnió. (3) Ezzel máris elérkeztünk az Eucharisztia egyházépítő hatásának harmadik mozzanatához, az egység munkálásához. A körlevél az lKor 10,16-17-re utalva így fogalmaz: „Az eucharisztikus egyesüléssel az Egyház Krisztus testének egységében is megerősödik (...) Krisztussal való egységünk, amit egyenként ajándékba és kegyelemként kapunk, létrehozza Őbenne az ő testével, az Egyházzal való egységünket is” (EE 23). Az Eucharisztia hármas egyházépítő hatása alapján többször hangsúlyozza az enciklika, hogy az Eucharisztia az egész egyházi élet középpontja - középpontja a szentségek üdvrendjének, az evangélizá- ciónak, a liturgiának, a papi életnek, a keresztény áhítatnak - mert benne van az Egyház minden java. Az Eucharisztia és az Egyház közötti szoros és kölcsönös kapcsolatból következően - az Eucharisztia építi az Egyházat, az Egyház hozza létre az Eucharisztiát - a körlevél szerint bizonyos értelemben az Egyház jegyei (egy, szent, katolikus, apostoli) alkalmazhatók az Eucharisztia misztériumára is. Az Egyház szent; az Eucharisztia a legszentebb szentség. Az Egyház egy és katolikus; az egyetemesen minden részegyházban ünnepelt egy és ugyanazon Eucharisztia, s ebben az értelemben egy és katolikus Eucharisztia alapozza meg és tartja fenn az Egyház egységét és katolicitását. Az enciklika harmadik fejezete az Eucharisztia és az Egyház apostoli természete közötti összefüggést vizsgálja részletesebben. Az Egyház apostoliságának hármas értelme: az apostolokon alapszik; megmarad az apostoli tanításban; tanítói, megszentelői, pásztori feladatát a Péter utódjával egységben levő apostolutódok kollégiuma, a püspökök testületé vezetésével végzi. Az Eucharisztia
