Communio, 2009 (17. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 3-4. szám - Isten Országa és a világ - Vass Bálint: A lét fogalmának történeti megragadása Balthasar teológiájában
142 Vass Bálint kerülhetett sor, átértékelésére nem4. Az ontológiai hasonlóságra az ontológiai különbség árnyéka vetült és annak pozitivitása a háttérbe szorult. Gyökeres elmozdulást ebben az álláspontban csak a 19. században előretörő, komoly kihívást jelentő történeti gondolkodás hozott. Nem pusztán egy irányzatról van szó, hanem az egész valóságnak a történetiség horizontjában való szemléléséről. Ez a tomista filozófia egyoldalüságaira radikális módon vetett fényt. Kétségbe vonta ugyanis a hit ésszerűségét, arra hivatkozva, hogy - Lessing érvelésével szólva - „esetleges történeti igazságok (Geschichtswahrheiten) soha nem szolgálhatnak szükségszerű észigazságok CVemunftwahrheiten) bizonyítékaiként”5. Ez az érvelés a kinyilatkoztatás igazságának alapjait rengette meg, hiszen Isten az embert mindig a maga történelmi mivoltában, történeti módon, esetleges történeti igazságok útján szólította meg. Ezért a történeti gondolkodás a teológiai erőfeszítéseket abba az irányba terelte, hogy megválaszolja annak a hitnek belső logikáját, mely az abszolút, szentháromságos Istent, annak történelmi kinyilatkoztatása alapján vallja meg. Még ha eddig az óvatosság arra is intette a keresztény gondolkodókat, hogy Isten és a világ közötti radikális különbséget az ontológiai hasonlósággal szemben egyoldalúan hangsúlyozzák - részint azáltal, hogy Istenből mindent, ami a végesség jegyével van megjelölve, tagadtak, másrészt azáltal, hogy az istentant az üdvtörténetben megnyilvánuló szentháromságos Istentől függetlenül igyekeztek megalapozni a történeti gondolkodás horizontjában ez nem volt többé lehetséges. A teológiai kutatás ezúttal a végtelen isteni és véges emberi lét teremtésen alapuló ontológiai kapcsolatára irányította figyelmét. A kinyilatkoztatás történetiségének kérdését nem lehetett ettől kezdve a teológiai gondolkodás köréből száműzni. Az abszolút Isten és annak történeti kinyilatkoztatása között rejlő látszólagos ellentmondás megválaszolására vállalkozó gondolkodók egyike Hans Urs von Balthasar. Az a cél motiválta, hogy kivonja a szentháromságtant a maga skolasztikus teológiára jellemző elméleti elszigeteltségéből, illetve, hogy ezzel összefüggésben beépítse a lét fogalmába annak történeti realitását. A jelen tanulmány von Balthasar történeti valóságot is átölelő ontológiáját célozza bemutatni annak főbb pilléreinek rendszerbe foglalásával, de a teljesség igénye nélkül. Ez három pontban történik: Balthasar ontológiai fenomenológiájá4 Rolf Schönberger, Die Transformation des klassischen Seinsverständnisses, Berlin/New York: Walter de Gruyter, 1986, 80-81. 5 G. E. Lessing, Über den Beweis des Geistes und der Kraft in Sämtliche Schriften (ed. Lachmann -Muncker) XIII, 5. (Ford.: szerző. A továbbiakban minden a lábjegyzetben idegen nyelven megadott irodalom magyar idézése a szerző fordítása).
