Communio, 2009 (17. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 3-4. szám - Isten Országa és a világ - Vass Bálint: A lét fogalmának történeti megragadása Balthasar teológiájában

A lét fogalmának történeti megragadása Balthasar teógiájában

143

nak, majd létfogalmának kifejtése után szót kell ejteni a balthasari teológiai esztétikáról, melyben az előző két pont eredményei mintegy ötvöződnek. Az elemzésünket kritikai hangnak is helyet adó kitekintés zárja le.

ONTOLÓGIAI FENOMENOLÓGIA

A történelem meghatározott pontjaiban önmagát feltáró háromszemélyű Isten kinyilatkoztatásának komolyan vétele egyben a kinyilatkoztatás térben és időben lezajló történetiségének komolyan vételét is jelenti. Ez a történetiség vagy történelmiség egy olyan tény, amitől nem lehet elvonatkoztatni a keresztény istenismeretben. Nem véletlen tehát, hogy Balthasar nagy előszeretettel nyúl ahhoz a filozófiai irányzathoz, mely Husserl óta a fenomenológia nevet viseli. Ez a filozófiai irányzat egy ismeretelméleti módszer alkalmazásában áll, mely szerint a dolog lényegét az előítéletektől, hagyományoktól mentesen (fenomenológiai redukció) kell megragadni, úgy ahogy az megmutatkozik, és nem úgy, ahogy azt mi ráolvasnánk.

„A fenő mén kifejezés a megjelenés és a megjelenő közötti lényegi korreláció folytán kettős értelmű. Fainomenon tulajdonképpen annyit jelent, mint megjelenő [das Erscheinende], előszeretettel alkalmazzák azonban magára a megjelenésre [das Erscheinen] is.”6

Heidegger, Husserl tanítványa, ontológiai szintre helyezi és azzal egészíti ki ezt a definíciót, hogy a létnek egy olyan belső dinamikát tulajdonít, amivel képes a létezőben megmutatkozni (mintegy magát láttatni).

„A fenomenológia kifejezést görögül így lehet megfogalmazni: legein ta fainomena [...] - önmagából láttatni azt, ami önmagát megmutatja, úgy, amint saját magából megmutatkozik.”7

A fenomenológiának az ontológiával való szoros összekapcsolása miatt Heideggemél ún. ontológiai fenomenológiáról lehet beszélni8. Ez rokonságban áll a skolasztikus ontológiával, mely az esetleges létezők létből és lényegből való összetettségét képviseli, hiszen a lét az, ami a létezőben a lehatároló lényegnek megfelelően megvalósul és megmutatkozik. Mindazonáltal

6 E. Husserl, „A fenomenológia Ideája” in Edmund Husserl válogatott tanulmányai (ford.: Ba- ránszky Jób László), Budapest: Gondolat, 1972, 42.

7 M. Heidegger, Lét és idő (ford.: Vajda Mihály, Angyalosi Gergely), Budapest: Osiris, 22001 (‘1989), 52.

8 Vgl. M. Heidegger, Lét és idő, 53.: „Ontológia csak fenomenológiaként lehetséges.”, vagy 56.: „Az ontológia és a fenomenológia nem két különböző diszciplína a többi filozófiai diszciplína mellett. [...] A filozófia egyetemes fenomenológiai ontológia.”