Communio, 2009 (17. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 3-4. szám - Isten Országa és a világ - Baslez, Marie-Françoise - Török Csaba (ford.): Pál és a rabszolgaság
Pál és a rabszolgaság 127 gazdák, mint a rabszolgák új és erős indíttatást kaptak, mivel a szolgálatra irányuló felszólítás minden keresztényre vonatkozik. A „jó szolgaság” Pál szerint szolgálatot, engedelmességet és alázatosságot jelent Istennel és a másik emberrel szemben. Ez az üdvösség kulcsa. A rossz gazdák, akár csak a rossz szolgák, az örök büntetést vonják magukra. Az eljövendő büntetésnek ez az üzenete, Isten Országa eljövetelének bizonyosságával együtt egyfajta pótindokot szolgáltatott a társadalmi elégtételről való lemondásra? Ha Pál nem kérdőjelezi meg sem a rabszolgaságot, sem a fennálló rendet, nem volt ezáltal olyan konzervatív, aki lényegében közömbös volt a világgal és a konkrét valóságokkal szemközt? Egyesek a páli gondolat értelmezése kapcsán ezt a fajta világgal szembeni közömbösséget azzal igazolnák, hogy ő közeli parúziát várt: nincs idő arra, hogy a rabszolgaság lerombolásán munkálkodjunk, még kevésbé arra, hogy megkérdőjelezzük a római imperializmust, hiszen nem áll nyitva előttünk semmilyen hosszú távú perspektíva. Ilyen [társadalmi változásról] valóban szó sincs a legrégebbi páli iratban, a tesszalonikaiakhoz írt első levélben. Azonban az apostol nézőpontja fejlődött a galatákhoz írt levélben, ahogy a korintusiakhoz írt levélben is, amelyeket Efezusban írt 53-55 táján. Ezekben elkezdi a jövőre irányozva felépíteni az Egyházat. A filippiekhez írt levélben - amelyet lehetséges, hogy ugyanezen időben írt25 26 - azt mondja, hogy mintegy „szétszakad” az evilági misszió folytatásának kötelezettsége és azon vágya között, hogy mihamarabb Krisztussal lehessen27; a keresztények igazi „polgársága” bizonnyal „a mennyben van. Onnan várjuk az Üdvözítőt is, Urunkat, Jézus Krisztust”28. Nem kevesebbet kell megtenniük, mint hogy „úgy ragyogjanak, mint csillagok a világban”29, fáradozniuk kell a társadalmi élet terén, és azt sugallja Pál, hogy fel kell vállalniuk politikai felelősségüket. Bizonnyal azt is hihetnénk - annak a metaforikus szóhasználatnak az okán, ahogyan Pál a rabszolgaságról és a jó szolgaság fogalmáról beszél -, hogy az apostol egy túlzóan optimista képet alakít ki korának társadalmáról, mivel a nagy hatalomra szert tett felszabadított birodalmi rabszolgákat állítja a középpontba, mint például Nárcisszust a rómaiakhoz írt levél üdvöz25 Kol 4,1; Ef 6,5-9. Rövidebb formában ld. még lKor 7,22 (ez magának Pálnak a levele). 26 Ez egy fogságban Irt levél, amely megemlíti az „börtönt”, amely lehetett Ázsia provincia kormányzójáé Efezusban, de ugyanígy a császári bíróságé is Rómában. 27 Fii 1,21-25. 28 Fii 3,20. 29 Fii 2,15; ld. még 1,27: „Éljetek hát Krisztus evangéliumához méltóan”.
