Communio, 2009 (17. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 3-4. szám - Isten Országa és a világ - Gillet-Challiol, Marie-Christine - Török Csaba (ford.): Isten Országa és a morális törvény
Isten Országa és a morális törvény 121 ra, mert akkor teljesen értelemtől mentesnek tűnne? A morális törvény tiszteletben tartása kielégítő ok a cselekvéshez? Másrészt Kant úgy véli, hogy „talált helyet a hit számára”, vagyis bizonyos értelemben megmentette azt. A spekuláció és a gyakorlat között ilyetén módon beállt törés nem nyit-e kaput az ateizmus előtt, mint azt Kant nem egy követője vélte, még ha a mester maga ezzel ellenkezett is volna? Az etikai közösség Kant számára biztosan azonos Isten Országával - azonban a kanti moralitás alapelvének logikája, amely a kötelességet az isteni parancsolat elé helyezi, nem teszi-e szükségszerűen ezt az országot az emberévé, és nem Istenévé? Egy lehetséges értelmezés szerint Isten Országa nem más, mint Jézus maga, Kant számára azonban az Ország maga a morális törvény, amelynek Jézus (filozófusunk szerint az „evangéliumi Mester”) (csak?) az egyik képviselője. A tiszta érdeknélküliség, amelynek a morális törvényt jellemeznie kell (egy cselekedet csak akkor erkölcsös, ha nem a jutalmazás reményében vagy a büntetéstől való félelemből vitték végbe), tulajdonképpen egybeesik a kereszténység egy olyan szempontjával, amelyet Luther rendkívüli módon hangsúlyozott. Nem gondolhatjuk, hogy érdemeink befolyásolják Istent. Épp ezért nem azon célból kell cselekednünk, hogy elnyerjük jóindulatát, vagy hogy elkerüljük büntetését. Ezért a Szent Márk szerinti evangéliumban (10,17-30) a gazdag ifjú elvéti a választ, amikor azt kérdezi Jézustól, hogy mit kell tennie ahhoz, hogy bemenjen az Isten Országába. Azonban az alapvető különbség a kereszténység és kanti erkölcs (vagy a puszta ész keretei között értelmezett vallás) között abban a szeretetben áll, amely Jézusból árad, s amelyre az embernek igent kell mondania. Isten Országa tehát nem az emberi ész szükségszerűsége, hanem az emberhez intézett meghívás arra, hogy válaszoljon Isten szeretetére. Fordította: Török Csaba ÉLETRAJZI ADATOK: Marie-Christine Gillet-Challiol férjezett, két gyermek anyja, filozófiát tanít a C.P.G.E. keretében (Classe Préparatoire aux Grandes Écoles), szakterülete Schelling és a német idealizmus.
