Communio, 2008 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 1-2. szám - Eucharisztia - Figura, Michael - Szax László (ford.): Nyugtalan a mi szívünk, amíg benned megnyugvásra nem lel - Az ágostoni "cor inquietum" hatása Henri de Lubacnál
70 Michael Figura 2. DE LUBAC TERMÉSZETES IGÉNYRŐL SZÓLÓ MEGHATÁROZÁSA A SURNATUREL ÉS A LE MYSTÉRE DU SURNATUREL ClMŰ MÜVEKBEN De Lubac a Surnaturelben Exigence divine et désir natúréi alcím alatt tárja elénk magas teológiai és mély spirituális tartalommal a desiderium naturale visionis Dei jelentőségét. 1949-ben ezt fejtette ki egy cikkében, majd 1965- ben könyvként jelentette meg Le Mystere du Sumaturel címmel. a) Az abszolút igény De Lubac számára az ember természetes istenlátásra való vágya abszolút vágyat jelent. Ez az emberi szellem paradoxonjából következik, aki egyrészt teremtmény, ugyanakkor Isten képe. A vágy Isten látására természetfeletti célból származik, úgy, ahogyan ezt az evangéliumok elénk tárják és ahogyan a teológia ezt a visio beatijica fogalmával leírja. A lélek törekvése Istenre lényeges és abszolút vágy, mert az ember természetébe van írva. „A lélek tehát vágyódás Istenre. (...) Ez a vágyódás azonban nem olyan, mint ahogyan az állat vágyódik zsákmányára. Inkább úgy vágyódik rá, mint egy ajándékra. Nem azt keresi, hogy hogyan birtokolhatna egy végtelen objektumot: a személyes Lét szabad és nem kiérdemelt közlését várja.” A kegyelem és az ember Isten utáni abszolút vágyakozásának elemzéséhez de Lubac a hagyományból - Iréneusztól Ágostonon át Bonaventuráig és Aquinói Szent Tamásig - indul ki és következőképpen foglalja össze: Az ember végső soron csak Isten látásával élhet. Ennek teljes elnyerése azonban csakis Isten tetszésétől függ. Ezért nem lehet tárgya semmiféle teremt- ményi követelésnek. De Lubac arról a ki-nem-érdemelhetőségről és ki- nem-követelhetőségről beszél, amelyről végső soron csak paradoxonokban tehetünk kijelentéseket. A paradoxon pedig abban áll, hogy az ember saját bensőjéből és önmaga erejéből nem találhatja meg a végső beteljesedést, habár erre törekszik, hiszen az emberi élet nyugtalansága de Lubac számára nem más, mint Isten keresése. b) Az önmagától hatástalan igény A lélek abszolút vágyakozása de Lubacnál egy, önmagából hatástalan igény (desiderium inefficax), mivel csak a kegyelem által válhat hathatóssá.
