Communio, 2008 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 1-2. szám - Eucharisztia - Henrici, Peter - Török József (ford.): Eucharisztia és ekkléziológia a modern gondolkodás tükrében
6 Peter Henrid legalábbis nagyrészt, az eucharisztikus misztérium értelmének az elvesztésével. Ez a misztérium valójában nem csak Krisztus testének és vérének a jelenlétét hirdeti, hanem méginkább az érzékelhető (sensible) jelenlétét, jóllehet olyan színek alatt, amelyek - úgy tűnik - egyáltalán nem tolmácsolják ezt a jelenlétet. Márpedig anélkül, hogy visszatérnénk a hamis, naivan arisz- totelészi realizmushoz, be kell vallani, hogy a világ és ezen belül a dolgok és a személyek ebben a világban, vagyis mi elsősorban érzékeink által vagyunk jelen. A világban vagyunk és a világ bennünk van a benyomásaink-érzékelé- seink révén. Ez érvényes Krisztus eucharisztikus jelenléte esetében is, még ha visus, tactus, gustus in tefallítur, séd auditu solo tuto creditur,4 A hit szavának hitelt adva kitartóan hisszük, hogy Krisztus „itt” van, és hogy ezek az érzékelhető „ez az...” a föltámadt Krisztus teste és vére. Márpedig magunkat arról meggyőzve, hogy ezek az „ez az”-ok csak tisztára szubjektív látszatok, és hogy ez az „itt” csupán intellektuális jelölés, az ember kiüresíti - ténylegesen - az eucharisztikus Krisztus jelenlétének objektív (még ha naivnak is tartható) realizmusát. 1.2. Az Eucharisztia protestáns teológiai értelmezései, amint már Leibniz kapcsán megjegyeztük, kevesebb nehézséget éreznek a szentség deszenzibi- litása - érzékelhetetlensége kapcsán. Ez különösen igaz a Zwinglit követő irányzat számára, mert számára az eucharisztikus színek (kenyér és bor) mindössze Krisztus jelenlétének szimbólumai az utolsó vacsora közösségi ünneplésekor. Ám Luther számára is, és Kálvinnak, ami az elsőséget biztosítja, a kenyér és a bor vétele; mert csak ebben a cselekedetben (vagy a lutheránusok számára cselekedet és kegyelem) jelenik meg Krisztus a hívek számára. Ezekben az irányzatokban semmi hely nincs az Oltáriszentség tisztelete vagy imádása számára. Föl lehet tehát tenni a kérdést, hogy a katolikusoknál jelentkező, jelenlegi válsága az eucharisztikus kultusznak nem tulajdonítható-e a protestantizmus láthatatlan befolyásának? Megállapítható, hogy a protestánsoknál is csökken az úrvacsora tisztelete, noha azt mind gyakrabban ünnepük. Az eucharisztikus misztérium értelme (iránti érzék = sens) tehát itt is, ott is eltűnőben. A mindennapi életben a modem ember magát az érzékelhető jelenségekre bízza - kivéve a gyermekeket, a művészeket és a szerelmeseket (amants) - képtelen többé meglátni valami fontosabb, érzékelhetőség fölötti (szupraszensibilis) vagy misztériumos tény manifesztálódását-megnyilvá- nulását. A természet a modem ember szemében az alakíthatóság szempont4 Szem, Ízlés, tapintás megcsalódhatik: De a hallás Rólad hittel biztosít. (Babits Mihály fordítása)
