Communio, 2008 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 1-2. szám - Eucharisztia - Gerl-Falkovitz, Hanna-Barbara - Szax László (ford.): "A sötétségben elrejtve" - Edith Stein misztikus elmélete A Kereszt tudománya című művében (1942)
„A sötétségben elrejtve 65 Jánosról szóló leírásában Edith Stein megmutatja, hogy milyen szívósan keresi az éjszakát, a sötétséget és a nem-felismerést. De miért is olyan fontos a mezítelenség, a sötétség és a szellemi szegénység? Éppen ebben az ürességben történik meg közvetlenül Isten önközlése minden kicsinyes emberi cselekvéstől mentesen. Csak az egyén semmi-volta adja meg a mindenre való készséget. Csak a természetes felismerő képesség mély, ijesztő és fájdalmas megsemmisülése tesz egészségessé. Az újjászületés pontosan egybeesik a természetes (értelem és akarat) szétrombolásával - ebben rejlik a paradoxon. Ez a feszültség jelentkezik abban a mondatban, hogy „a sötétségben elrejtve”. Az ilyen mondatok paradoxonját nem szabad félreértelmezni pszichikai vagy más törvényként. Az értelme egy pillanatig felragyog, de ezzel egyúttal meg is semmisül. c) Misztika a hétköznapokban A Kereszt tudományában leírtak a hétköznapokat érintik. Ez az a terület, ahol az ilyen átértékelések begyakorolhatok. Stein a keresztény életet, nem pedig kivételeket vagy különleges formákat ír le paradoxonokkal. „Mindeközben megfontolandó, hogy a lélek öntevékenysége szemmel láthatólag csökken, minél inkább a legbensőbb közelébe ér. Ha ezt elérte, mindent Isten cselekszik benne, neki nincs más dolga, mint ezt befogadni. Ebben a befogadásban azonban megnyilvánul a lélek szabadsága: Isten azért cselekszik benne, mert a lélek teljesen átadta magát neki. Ez a teljes átadás a lélek szabadságának legnagyobb cselekedete”. Ebben a viselkedésben valamiféle teremtő erő lakozik. „Ha a világ egy ilyen embert elveszettnek hisz, úgy ezt a szemrehányást a lélek szívesen magára veszi. Bátran és szabadon kijelenti: igen, elveszítettem önmagamat”. Ez a fajta másra való tekintettel történő visszalépés a Kármel törvénye, megmutatkozik benne az a furcsa dialektika, hogy éppen ezáltal körvonalazódik leginkább az egyén. „Úgy gondolom, hogy minden esetre nagyon biztos út az, ha mindent kivetünk önmagunkból és üres edényekké válunk az isteni kegyelem számára”. 2. EDITH STEIN, A MISZTIKUS Edith Stein a Kereszt tudománya című művében betekintést nyújt „a feltámadás dicsőségébe”. A felszólítva-, lerombolva- és felépítve-levés egy nagyobb szeretet által a fény tudományába torkollik.
