Communio, 2008 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 1-2. szám - Eucharisztia - Henrici, Peter - Török József (ford.): Eucharisztia és ekkléziológia a modern gondolkodás tükrében
4 Peter Henrid érzéket, vagy legalábbis nehézzé, talán elfogadhatatlanná teszik misztérium- kénti tudomásul vételüket. Úgy tűnik, e két misztérium majdhogynem érinthető realitása, valósága teszi nehézzé elfogadásukat. 1. Az átlényegülésbe (transsubstantiatio) vetett hittel szemben fölsorakoztatott ellenvetések a XVII. és a XIX. század között születtek. Úgy látszik, részint a modern tudományok születésének tulajdoníthatók, amelyek átalakították a bennünket körülvevő világ érzékelését. Az „eucharisztikus fizika” problémái csak a felszínét, a látványos részét mutatják ennek a mélyreható változásnak1 1.1. Ha hinni lehet a Pietro Redondi által a Hittani Kongregáció levéltárában felkutatott dokumentumnak és az ezt körülvevő, általa rekonstruált történetnek2, Galileit, a modern tudományosság alapító atyját eucharisztikus eretnekséggel is vádolták. A vád lényegileg arra vonatkozott, hogy ő tagadta az érzékelhető tulajdonságok objektív realitását - tárgyilagos valóságát amit mi másodlagosaknak nevezünk (ti. a színek, a hangok, az illatok, az ízek, a hőmérséklet). Ezek - mondta ő - csak szubjektív benyomások, hasonlatosak a csiklandozáshoz, amelyet a test csak bizonyos részein érez, és ami nincs meg a csiklandozó toliban. Egyedül a mennyiség létezik a maga tulajdonságaival, mint a nagyság, a forma és a mozgás, egyszóval ami a matematika tárgya. Márpedig az anyagi világ ilyetén, a matematikai fizika által „intellektuali- zált” (szellemiesített) látásmódja az anyagi világnak nehezen hagyott helyet az eucharisztikus misztérium realizmusa számára. Mi lesz a kenyér és a bor színeinek megmaradásával, ha ezek mindössze csak szubjektív benyomások (vagy, amint Galilei mondta, puszta „nevek”), és miként lehetséges Krisztus testének valóságos jelenléte a tisztára matematikai kapcsolatok univerzumában? Ez a némileg torzraj z-szerű összegzés legalábbis részben megmagyarázza azt a zavart, amit kortársaink közül sokan éreznek az ennyire „érzékelhető” és „realista” misztériummal szemben, amilyen az Eucharisztia. 1 Jean-Robert Armogathe, Theologia cartesiana, L’explication de l'Eucharistie chez Descartes et Dom Desgabets. LaHaye, Níjhoff, 1977, et Xavier Tilliette, Philosophies eucharistiques de Descartes d Blondel, Paris, Editions du Cerf, 2006. 2 Pietro Redondi, Galilei eretico, Torino, Einaudi, 1983.
