Communio, 2007 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 3-4. szám - Nemi identitás - Gerl-Falkovitz, Hanna-Barbara - Szax László (ford.): Gender (nemiség): egy elmélet vizsgálat alatt
Hanna-Barbara Gerl Falkovitz Gender (nemiség): egy elmélet vizsgálat alatt Nehézség nélkül megállapíthatjuk, hogy a nemiség-teóriában több zsákutcába is ütközünk, különösen a „test” (Lieb) hiányos felfogása miatt. Örvendetes azonban, hogy újabban nemcsak „kívülről”, hanem „belülről” is akadnak olyan feminista kritikái a nemiség problematikájának, melyek az említett zsákutcák feloldásának lehetőségeire irányulnak és teret biztosítanak a tovább gondolkozásra. Új irányba mozdíthatják el az arról szóló pangó eszmecserét, hogy a nemiség természet vagy pedig kultúra. Az éppen 25 évvel ezelőtt az angloamerikai térségben kidolgozott sex- gender teória különbséget tesz a biológiai nem (sex) és a hozzáadott (kulturális, szociális, történelmi) nemi identitás (nemiség, gender) között, mégpedig dualista módon. A természet általi determináltság és az ön vagy más általi választás voluntarizmusának ellentétéről másképp is fogalmazhatunk: „van” egy nemem vagy azonosítom magam a választott nememmel. Másképpen: egy nő mindig is nő volt, illetve ki teszi a nőt nővé és a férfit férfivá? A szexualitás-nemiség vitában a két fenti pozíció képviselteti magát egyrészt Luce Irigaray (*1932.) másrészt Judith Butler (*1956.) személyén keresztül. Bár egymással elementáris ellentétben állnak, mindkettőnek ugyanaz a célja: a kettéosztottságot tompítani, feloldani. LUCE IRIGARAY: AZ EMBER NEME ONTOLÓGIAILAG MEGHATÁROZOTT Irigaray a szexuális differenciát ontológiai különbségként (Heidegger mintájára), tovább nem bontható különbözőségként értelmezi. Számára a szexualitás és nemiség dualitása a szexuális meghatározottság irányába oldódik fel. Az általa írt gazdag irodalomból a nemiség természetiségére vonatkozóan három szempont hámozható ki:
