Communio, 2007 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 1-2. szám - Joseph Ratzinger - XVI. Benedek pápa - Ziegenaus, Anton - Molnár Gyula (ford.): "Krisztus felfoghatatlan gazdagságát hirdetni" (Ef 38): Leo Scheffczyk bíboros személyének és életművének méltatása
90 Anton Ziegenaus lamint a hatkötetes „Mária lexikonénak, amely utóbbi világviszonylatban is párját ritkítja.1 Leo Scheffczyk, az ismert teológus 1920. február 21-én született Beuthen- ben, a felső-sziléziai iparvárosban. Szülei szorosan kapcsolódtak a plébániai élethez, édesapja a férfikongregáció laikus apostolságának keretén belül, édesanyja karitatív téren működött. A fiatal Scheffczyk a beutheni Hinden- burg Katolikus gimnáziumba járt és csatlakozott a Neudeutschland Bund- hoz (Újnémet Szövetség), amely katolikus gimnazisták diákegyesülete volt. Amikor 1937-ben a nácik a szövetséget betiltották, Leo az egész felső-sziléziai kerület vezetője volt.1 2 A nácik többször kihallgatták és néhány napos házi őrizetbe vették. E munkája során megismerkedhetett a fiatalok közönyével, csodálatra méltó hősiességével, ugyanakkor karrierista opportunizmusával. Bizonyos, hogy már ebben az időben is szükség volt a bátorság és akarat megerősítésére, hogy a kor áramlatától független életutat járhasson. Érettségi után Scheffczyk a boroszlói egyetem hittudományi szakára iratkozott be. A katolikus karon és a konviktusban is olyan papi személyiségekkel találkozott, akik példaszerűen ötvözték előadásaikban az imádságos lel- kületet a teológiai kutatással, egyháziassággal és tudományos elmélyüléssel. 1941-ben Scheffczyk katonai szolgálatot teljesített Németországban, Franciaországban és Norvégiában, ahol a háború végén féléves fogságot töltött. Szabadulása után már nem térhetett vissza sziléziai szülőföldjére, mert a német lakosságot e területről erőszakkal elűzték. Bajorországban, Freising- ben folytatta tanulmányait. 1947. június 29-én Faulhaber érsek szentelte pappá. Scheffczyk ezután lelkipásztorként működött a München-Freisingi érsekség területén, majd a königssteini papi szeminárium igazgatóhelyettese lett. 1950-ben fejezte be hittudományi doktori értekezését, mégpedig Fr. X. Seppeltnél, aki az egyháztörténet professzora volt Breslauban, majd Münchenben. A doktori értekezését egyháztörténeti témában írta: „Friedrich Leopold Stolberg: Jézus Krisztus vallásának története. A katolikus egyháztörténet1 Leo Scheffczyk nemcsak állandó résztvevője az ausztriai Aigen-Schläglben 15 esztendő óta rendezett hittudományi-bölcseleti-orvostudományi kongresszusoknak, hanem a legkényesebb vitákban is bölcs tanítónak bizonyult. 2002-ben személyes ajándékként a jelen tanulmány fordítójának ajándékozta az említett, hatkötetes Mária-lexikon egy példányát és egyben megkérte a munka magyar fordításának előkészítésére. 2 Lásd Scheffczyk, Berufung als Ruf aus der Zeit: M. Müller (Hrsg.), Wen(n) Gott ruft... 23. Berufungsgeschichten, Aachen 1997, 99-118. M. Hauke, Ganz und gar katholisch. Ein erster Einblick in das theologische Werk von Leo cardinal Scheffczyk, Butenwiesen 2003, llf.