Communio, 2007 (15. évfolyam, 1-4. szám)

2007 / 1-2. szám - Joseph Ratzinger - XVI. Benedek pápa - Puskás Attila: Jézus üdvözítő halála

Jézus üdvözítő halála 83 szenvedett halál értelmezéséhez. A babiloni fogságtól kezdődően ugyanis - így Jézus és az evangélisták korában is30 - a húsvéti bárány vérének rítusát (ajtófélfák megkenése: Ez 45,18 köv.) elsősorban a bűnök engesztelésére szolgáló szertartásként értelmezték. Az első Korintusi levél és a Lk-evangélium utolsó vacsoráról szóló szöve­gében a kelyhet értelmező szavak így hangzanak: „Ez a kehely az új szövet­ség az én véremben”, melyekhez Lukácsnál még hozzákapcsolódik az alá­rendelt vonatkozói mellékmondat: „amely értetek kiontatik” (lKor 11,25b; Lk 22,20). A páli levél és az evangélium mondatának közös részében csak a szövetség gondolata jelenik meg, az engesztelő áldozatra nem történik még tartalmi utalás sem. Elképzelhető, hogy a Lukácsnál szereplő kiegészítés, mely a Jézus vérére vonatkoztatott „értetek kiontatik” kifejezéssel tartalmi­lag utalhat Jézus önátadásának áldozati jellegére, a márki tradícióra vagy egyenesen a Mk-evangéliumra támaszkodik. Lukácsnál így mind a kenyeret, mind a bort értelmező szavak (értetek adatik - értetek kiontatik) Jézus halálát a tanítványokért maradéktalanul odaadott áldozatként ábrázolják. Ugyan­akkor Lukácsnál a középponti gondolat - Pálnál kizárólagosan - mégiscsak az új szövetség eszméje. Jézus halálának szövetségkötésként történő értelme­zése Mk-nál és Mt-nál (a szövetség vére) itt nyelvi pontosítást kap, amennyi­ben nemcsak tartalmilag, de kifejezetten is „új szövetségként” jelenik meg. Az értelmezés ószövetségi háttere elsősorban Jeremiás próféciája az eljö­vendő új és el nem múló szövetség megkötéséről (Jer 31,31; vö. Ez 36,24). Az exegéták többsége azon az állásponton van, hogy Jézusnak a kenyér­rel és a borral önmagát azonosító szavai egyértelműen kifejezik, hogy a ha­lálba menő Messiás-Jézus az áldás és az üdvösség forrásának tekinti magát küszöbön álló erőszakos halála ellenére, sőt éppen azáltal. További kérdés azonban, hogy maga Jézus üdvösségszerző halálát az utolsó vacsorán szö­vetségkötésnek, a bűnök bocsánatára elszenvedett engesztelő halálnak, vagy mindkettőnek tartotta. Nos, mindegyik álláspontnak vannak képvi­selői. Joachim Gnilka szerint valószínűsíthető, hogy Jézus önnön halálát az utolsó vacsorán új szövetség megkötéseként értelmezte, melyhez hagyo- mánytörténetileg utólag, a húsvét utáni egyházi teológia interpretációjaként illesztették hozzá a helyettesítő-engesztelő halál gondolatát.31 Helmut Merk­30 Erről tanúskodnak Alexandriai Philón, Josephus Flavius és a kortárs rabbinikus teológia. Vö. N. Füglister, Die Heilsbedeutung des Pascha (StAnt) 8), München 1963, 256 k. 31 Joachim Gnilka, A Názáreti Jézus. Üzenet és történelem, 345 köv. Gnilka a kenyérhez fűzött értelmező mondat Mk-i változatát tartja eredetinek („Ez az én testem.”), a kehely esetében pedig a páli beszámoló szavait (lKor 11,25: „Ez a kehely az újszövetség az én véremben.”).

Next

/
Thumbnails
Contents