Communio, 2007 (15. évfolyam, 1-4. szám)

2007 / 1-2. szám - Joseph Ratzinger - XVI. Benedek pápa - Puskás Attila: Jézus üdvözítő halála

82

Puskás Attila

képviselője és hirdetője az apostolok utolsó vacsorái közössége. A „sokakért” kifejezés elsősorban a bűnös,Jézust elutasító Izrael egészét jelenti, melynek megújításáról és egybegyűjtéséről Jézus a biztos halál tudatában sem mond le. Ugyanakkor a „sokakért” szó olyan hebraizmus, melynek kiterjedési köre nyitott, a pogányokat is magában foglaló „mindenkiértet” jelent. A mátéi szövegváltozat kiegészítése kifejezetten arról szól, hogy Jézus vére a bűnök bocsánatára ontatik. Jézus közelgő halála úgy létesít Izraellel új, és rajta keresztül egyetemes távlatú szövetséget, hogy a bűnök bocsánatát eszközli.

4. Az Eucharisztiában ábrázolt üdvözítő halál mint szövetségkötés, bűnbocsánat és engesztelő áldozat

Arra a kérdésre, hogy Jézus szövetséget kötő halála milyen módon hozza meg a bűnbocsánatot a Mt-szöveg (és a Márk) szerint, több feltételezés él a kutatók körében. Vannak, akik arra utalnak, hogy noha a Kiv 24 eredeti szövege még nem tulajdonít engesztelő, bűnbocsátó hatást a „szövetség vérének”, ez a gondolat azonban már megjelenik egy a szóban forgó ószövetségi helyet továbbértelmező első századi targumban, mely ily módon összeköti a szövetség és az engesztelés eszméjét (a szövetség vére „engesztelés a népért”).29 Nem kizárt, hogy ez az összekapcsolás már Máté, vagy esetlegjé- zus számára rendelkezésre állt. Mások azt emelik ki, hogy a vérre vonatkoztatott „kiontatik” ige (ekcheó) nemcsak egyszerűen a halál eseményét jelzi, hanem az ószövetségi kultikus nyelv gyakran használt (szak)kifejezése a bűnért való áldozat esetében. A feláldozott állat vérét „kiontották” (kiöntötték) az áldozati oltár lábánál (Lev 4,7.18.25.30.34). Valószínűbb azonban, hogy a Máté-, s előbb már a Márk-evangélium szövegének, sőt az általuk követett tradíció értelmezésének hátterében is a Jahve szenvedő szolgájáról szóló negyedik ének található. Ebben a szolgáról azt olvassuk, hogy „kiontotta (kiöntötte) életét a halálba” (53,12b), „sokakat igazzá tesz” (53,11) és „engesztelő áldozatul” adja életét (53,10). A „kiontani” és a „sokak” feltűnik Mt és Mk szövegében is. Noha az „engesztelő áldozatul” kifejezéssel itt szó szerint nem találkozunk, mégis az izajási hellyel való egyértelmű kapcsolat miatt megalapozottnak látszik az a feltételezés, hogy a Jézus halála által hozott bűnbocsánat megvalósulási módja a szolga engesztelő áldozatának távlatába illeszkedik. Az is könnyen elképzelhető, hogy Mt számára az ószövetségi húsvéti bárány szolgál modellként és előképként a bűnök bocsánatára elTgOnk Ex 24,8.

29