Communio, 2007 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 1-2. szám - Joseph Ratzinger - XVI. Benedek pápa - Puskás Attila: Jézus üdvözítő halála
Jézus üdvözítő halála 71 bolák egyben Jézus személyes sorsáról is szólnak, hiszen Őbenne, általa és vele van itt, nyilvánul ki véglegesen az Isten uralma. Mivel Jézus legmélyebb meggyőződése szerint az Isten uralmának a megvalósulása, mint az ember üdvössége, elszakíthatatlan az ő személyétől és mindattól, ami vele történik, ezért Jézus szemében önnön halálának is közvetlenül köze van az istenuralom, az üdvösség eszkatologikus megvalósulásához. Ha az Atya akaratából Jézus küldetésének középpontjában az Isten uralmának kinyilvánítása és megvalósítása mint a bűnbocsánat ajándékozása, a bűnösök megmentése és a teljesen másokért adott élet (proegzisztencia) állt, akkor Schürmannal egyetérthetünk abban, hogy éppen az istenuralom és a bűnbocsánat végérvényes megvalósulása kívánta meg Jézustól azt, hogy halálát is a végső proegzisztencia értelmében ezek szolgálatába állítsa.7 Éppen annak köszönhetően, hogy Jézus mindvégig kitart a baszileiáról, mint Isten végleges megbocsátó jelenlétéről és a vele való közösségre történt meghívásról szóló üzenete mellett, még az őt elutasító és halálra adó Izrael számára is, önnön erőszakos halálát is üdvözítő, megmentő eseményként értelmezi és fogadja. 2.2. Ajézusi eszkatológia és saját halálának üdvözítő jelentősége A jézusi „eszkatológiai” és az egyházi „sztaurológiai” üdvtanítás szembeállításának meghaladásában fontos előrelépést hozott magának a jézusi esz- katológiának az alaposabb vizsgálata. Már A. Schweitzer felhívta a figyelmet arra, hogy a jézusi eszkatologikus szemléletmódhoz, ahogyan a korabeli apokaliptikus felfogás is számolt ezzel, lényegileg hozzátartozott a jövőbeli messiási gyötrelmek és szenvedések gondolata.8 Ha nem is fogadható el Schweitzer értelmezéséből, hogy Jézus azért ment volna Jeruzsálembe, hogy kiprovokálja Isten országának eljövetelét - „ez ellentmondana annak a bizalomnak, amellyel Jézus mindent Atyjára hagyott”9 -, melynek elmaradása aztán kétségekbe taszította volna, mégis alapvetően helyesnek tarthatjuk ajézusi eszkatológia jövőre irányultságának és a szenvedésekkel számot vető voltának a hangsúlyozását. Később Wemer Georg Kümmel nyomán megszü7 H. Schürmann, Das Gehemnis Jesu, 1972. Albert Schweitzer az Isten országának a liberális protestáns teológiában honos kizárólagosan etikai értelmezésével szemben és részben a vallástörténeti iskola eredményeire támaszkodva beszélt arról, hogy Jézus várakozott Isten uralmának közvetlen küszöbön álló betörésére ebbe a világba, mely új világkorszak és rend megvalósulását hozza magával. Jézus a messiási szenvedések önkéntes, a régi aión végét és az új kezdetét jelző és bevezető elvállalására ment volna fel Jeruzsálembe. Vö. A. Schweitzer, Reimanis, 1906, 347-397. 9 W. Kasper, Jézus a Krisztus, Budapest 1996,131.
