Communio, 2007 (15. évfolyam, 1-4. szám)

2007 / 3-4. szám - Nemi identitás - Van Reeth, Jan M. F. - Török József (ford.): A Korán új olvasatai - A muszlim teológia és a vallásközi kapcsolatok új feladatai

200

Jan M. F. Van Reeth

Edesszai Jakab akik 640, illetve 698 körül írtak.4 A Korán tehát vonatkozások nélküli könyv, bármennyire is különös; olyan, „mintha az evangéliumokat néhány egyiptomi papirusz töredék és az antiochiai felirat segítségével szeretnénk értelmezni.”5 A Korán egyébként sajátos sorsú, mivel az iszlám források fenntartás nélkül elmondják, hogy amikor a redakció végeztével megszületett a szöveg végleges változata, a kalifák elrendelték, hogy minden kéziratot, amely szövegvariánst tartalmazhat, föl kell kutatni és el kell égetni. Még a próféta leszármazottainak is meg kellett válni saját Korán példányaiktól, amiket drága ereklyeként őriztek. Ez a tudatos szövegpusztítás hatékonynak bizonyult, mert a szöveg átadásának szabályozatlan korszakából semmi elsődleges forrás nem maradt fenn. A Korán születésének kutatása Prémare találó megjegyzése szerint behatárolt, az iszlám hagyomány körbezárja.

A Korán szövegének rögzülése után, amint ez várható volt, a muszlim közösség nekilátott az alapvető teológiai kérdések föltevéséhez: a Közel-Kelet nagy kultúráinak meghódításával (ide értve a többszázados egyházaikat is) az iszlám-hitűek kapcsolatba kerültek a görög filozófiával és az egyházatyák által kidolgozott teológiával.

Az iszlám teológia nem ismeri a hypostasis fogalmát, sem Isten és az emberek közötti közvetítőt, mint a keresztények, akik az Isteni Igében, Jézus személyében fölismerik a közvetítőt. Mohamed próféta csak egyszerű emberi lény, akit ugyan néha tévedhetetlennek nyilvánítottak, mégsem rendelkezik az isteni természettel. Mohamed csak eszköz, akit Isten arra használ, hogy magát megértesse, a kinyilatkoztatás teljes egészében ott van a Koránban.

A teológiai kérdés tehát e könyv ontologikus helyzetére vonatkozik. Isteni eredetű szövegről van szó? Van préegzisztenciája? Isteni jelleggel rendelkezik? Vagy a Korán kezdettől fogva különbözik Istentől, rajta kívülálló, esetleg tőle idegen? A teremtmények egyike? így született az első nagy teológiai vita és az első iszlám teológiai iskola, amely megvitatta, a Korán örök vagy teremtett?

Az ősi iszlám teológia fejlődését elemezve Wolfson6 hitelesen bizonyította, hogy az első iszlám teológusok keresztény elődeikre támaszkodtak.

4 Az érdeklődő olvasó e forrásokról komoly tanulmányt talál: A.-L. de Prémare, Les fondations de l’íslam. Entre écríture et histoire, Paris 2002.

5 Így vélekedik F. E. Peters, „The quest of the historical Muhammad”, 1JMES 23 (1991), 292, 300.

6 H.A.Wolfson, The Philosophy of the Kalam (Structure and growth of philosophical systems from Plato to Spinoza 4), Harvard 1976. A könyv néhány részletével ugyan lehet vitatkozni, de annak nem itt a helye.