Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 1-2. szám - A kánai menyegző - Joseph Ratzinger - Szuromi Szabolcs Anzelm: Hans Urs von Balthasar ekkleziológiai koncepciója és a hitletétemény
Hans Urs von Balthasar ekkleziológiai koncepciója is a hitletétemény 97 vallástörténetben, hiszen személye egyszerre gyakorolja az áldozatot bemutató papi funkciót, miközben ő maga a bemutatott áldozat. Ebben a sajátos értelmű papságban részesülnek a katolikus Egyház hite szerint Jézus Krisztus személyében tevékenykedő, tanítói, megszentelek és kormányzati feladatot végző felszentelt krisztushívők.27 Balthasar arról beszél, hogy a papi életállapot objektív módon a Krisztus által alapított sajátos szolgálat gyakorlását jelenti, míg szubjektiven Krisztus követésének egyedi formája. Mindkettőben alapvető szerepet játszik az Egyház kiválasztása. A konkrét papi hivatás tehát csakis az Egyházban és az Egyház szolgálata általi kiválasztás és az egyén személyre szóló hivatásának összhangjában valósulhat meg.28 A papság elsődlegesen egyházi funkció, ami alapvetően szolgálatot jelent, melynek alá van rendelve az adott személy teljes élete. Ez olyan szolgálat tehát, ami meghatározza a kiválasztott személy egyházon belüli tevékenységét, de ez az a tevékenység, ami megkülönbözteti a kiválasztott személy sajátos szolgálatát, más - az Egyházhoz tartozó krisztushívő - szolgálatától. A papság szentségi működése mindig összhangban van - pontosabban „kell, hogy legyen” - az Egyház fejével, amely láthatóan a mindenkori pápával való doktrinális és diszciplináris egységet jelenti.29 Ezt nevezi Balthasar a „Titokzatos Test tagjaként való személyes együttműködésnek.” Azok a fogadalmak és kötöttségek, amelyek az ókeresztény kortól a szolgálati papság jellegzetességeit adják, éppen annak a tökéletességre irányuló életállapotnak a sajátosságai, amelyek a Szentmise bemutatásán és az egyes szentségek és szentelmények kiszolgáltatásán keresztül az egyedüli Úr megjelenítését szolgálják a krisztushívők közösségén belül, mint egyedül álló lelkipásztori szolgálat. Ennek kapcsán újra észrevehető mind Órigenész,30 Szent Iréneusz,31 Nüsszai Szent Gergely32 és Szent Ágoston33 érvelésének befolyása Balthasar gondolatmenetére. A papság életének sajátosságai közé tartozik, a Krisztus követésére való meghívás és az Istennek szentelt papi szolgálat teljesítése.34 Figyelemre méltó Szent Péter és Szent János személyének Balthasar által történő összehasonlítása. Az egyes evangéliumok elbeszéléséből egyértelműen kitűnik, az Egyházon belüli eredendő hierarchikus alá- és fölérendeltségből következő 27 Vö. S. De Giorgi, „L’Eucaristia: vita e missione della Chiesa”, Monitor Ecclesiasticus 115 (1990) 154. 28 Balthasar, Christlicher Stand, 266. 29 Balthasar, Christlicher Stand, 269. 30 Origenes, Psalmus LXX, 14. 31 Irenaeus, Adversus Haereses, II. 28. 3: Patrologia Graeca, VII. 806. 32 Patrologia Graeca, XLIV. 939-941. 33 Patrologia Latina, XXXV. 1803; cf. Patrologia Latina, XXXVIII. 931. 34 Balthasar, Christlicher Stand, 279.
