Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2006 / 1-2. szám - A kánai menyegző - Joseph Ratzinger - Szuromi Szabolcs Anzelm: Hans Urs von Balthasar ekkleziológiai koncepciója és a hitletétemény

98

Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem

fegyelmi rend. Péter primáciája tiszta megalapozást nyer mind a szinoptikus, mind a Szent Jánoshoz kötődő hagyomány alapján. Maga az Úr, Jézus Krisztus az, aki fenn tartja Szent Péter egyedi helyzetét az apostol kollégiumon belül, még Szent János, a „szeretett tanítvány” irányában is. Ez a kitüntetett helyzet különleges módon is kifejezi az Egyház egységét, amely mind a tanításban - azaz Krisztus példájának, mint normának, az igehirdetésben való átadásában mind az egyházfegyelemben, vagyis Szent Péternek és a Péter-utódnak való fegyelmi engedelmességben, megnyilvánul. Az engedelmesség lehetőségének és szükségességének bemutatásához Balthasar újra az egyházatyák érv- és fogalomvilágát használja fel, különösen Szent Cip- rián, Euszebiosz, Szent Ambrus és Szent Ágoston magyarázatát.33 * 35 Az Egyház hierarchikus szerkezetének teológiai kifejtése kapcsán Balthasar részletes kitérőt tesz a Christlicher Stand II. fejezete 2. címének keretében. Mindennek szisztematikus felvázolásához Aranyszájú Szent János De Sacerdotio című munkája és Nagy Szent Gergely pápa XL. homíliája jelenti az alapvető forrást, amelyet Aquinoi Szent Tamás Summa Theologiae-jével ötvözve mutat be. Érvei között feltűnnek az érett középkor egyetemes zsinatainak állásfoglalásai is, különösen az 1274. évi II. Lyoni Zsinat rendelkezései.36 Sőt, X. Szent Piusz pápát idézve Balthasar megjegyzi, hogy a szolgálati papság megkülönböztető jegyei közé tartozik, a Krisztussal való imádságbeli egység, az elmélkedés és a lelki olvasmányok végzése, amelyek tükröt tartanak a Krisztuskövető papság élete elé.37

6. A papságra meghívást kapott, és az Egyház által erre a szolgálatra kiválasztást nyert személyek mellett találjuk, a világban tevékenykedő világi krisztushívőket, akik sajátos feladatként kapták - amint azt korábban láttuk - életállapotukon keresztül, meghatározott munkájuk keretei között és szintjének megfelelően, a világ megszentelését és annak a keresztény küldetés üzenetével való átitatását. Ennek az állapotnak az elnyerésére nincsen szükség egyedi felszentelésre, hanem mindenki részesül belőle, aki megkapta a keresztség szentségét.38 A laikusok Egyházon belüli küldetésének leírására Balthasar elsődlegesen az 1. Korintusiaknak írt levél exegézisét használja fel (vő. lKor. 12,8-28). A laikusok életállapota Balthasar gondolatmenete alapján egyáltalán nem az Egyházban való passzív jelenlétet mutatja, hanem az Egyházon keresztül elnyert kegyelmekkel megerősített aktív munkát,

33 Balthasar, Christlicher Stand, 294-297.

36 Balthasar, Christlicher Stand, 307.

37 Pp. Pius X, exhort. „Haerent Animo” (August. 4, 1908), ASS 41 (1908) 555-577.

38 Balthasar, Christlicher Stand, 329-330.