Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2006 / 1-2. szám - A kánai menyegző - Joseph Ratzinger - Szuromi Szabolcs Anzelm: Hans Urs von Balthasar ekkleziológiai koncepciója és a hitletétemény

Hans Urs von Balthasar ekkleziológiai koncepciója és a hitletétemény

93

kus teológus, ő is alapvetően a kinyilatkoztatás igazságainak rendszerezésére törekedett, kortársai és az adott kulturális környezet számára. így az egyháztan egyes elemeinek vizsgálata, neki is ugyanazon forrásoknak az elemzését jelentette, amely a katolikus Egyház hitletéteményét foglalja magában.4 Ez a teológusi érdeklődés vezette Órigenész,5 Nüsszai Szent Gergely,6 Maximus Confessor7 és természetesen Szent Ágoston műveinek elmélyült tanulmányozására. Látható, hogy a felsorolás egyfelől tartalmazza mind a keleti, mind a nyugati gondolkodás, a középkor számára is maradandó hatást jelentő szerzőit. Annak ellenére, hogy műveire a fenti gondolkodóknál kisebb mértékű befolyással rendelkeztek, mégis meg kell említenünk Szent Ciprián, Szent Jeromos és Szent Ambrus személyét,8 akiknek ekkleziológiai felfogása a már idézett egyházatyák mellett komolyan meghatározta az egész középkor teológiai fejlődését,9 egészen a Trentói Zsinat (1545-1563) határozataiig;10 11 sőt fontos szerepet kapott (különösen Ciprián) a II. Vatikáni Zsinat egyháztani képének kialakításában.11 Ha egy pillantást vetünk Balthasar, először 1977-ben Einsiedeln-ben megjelent Christlicher Stand című munkájára, láthatjuk a felhasznált patrisztikus anyag gazdagságát, amellett, hogy egyértelműen kitűnik Szent Ágoston írásainak meghatározó volta. Szembetűnő az is, hogy a középkori szerzők közül Balthasar leginkább Aquinói Szt. Tamás Summa Theologiae-jával és Francisco Suárez műveivel foglalkozik.

Hans Urs von Balthasar teológiai elemzéseit teljes mértékben átszövi az egyházatyák írásainak ismerete.12 Nem elsősorban az egyes szerzők gondolatainak az eredetével és korrajzával foglalkozik - mint azt például Jean Da- niélou tette13 - hanem a patrisztikus auktorok gondolatainak lényegét igyekszik megérteni és lehetőleg töretlenül átültetni a modern kulturális környezetbe. Az első keresztény századok teológiai műveinek szerkezete és

4 E. T. Oakes, Pattem of Redemption: The Theology of Hans Urs von Balthasar, New York 1997Á 5-7.

5 H. U. Balthasar, Parole et mystere chez Origéne, Paris 1937.

6 H. U. Balthasar, Présence et pensée, Paris 1942.

7 H. U. Balthasar, Die Gnostischen Centurien des Maximus Confessor, 1941.

8 J. Quasten, Patrology, II (The Ante-Nicene Literature After Irenaeus), Westminster, Maryland 19884, 340-383.

9 Vö. Szuromi Sz.A., “Patrisztikus szövegek a Collectio canonum Anselmi Lucensis ’A’ Recenziójában”, Kánonjog 7 (2005) 55-63.

10 Decrees of the Ecumenical Councils, II. Washington D.C. 1990, 660-779.

11 Decrees of the Ecumenical Councils, II. 850-851.

12 Vö. Hans Urs von Balthasar, Bibliographie: 1925-1990, Einsiedeln 1990.

13 Vö. J. Daniélou, A History of the Early Christan Doctrine before the Council of Nicea, I—III. London, Phil. 1964-1977.