Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 1-2. szám - A kánai menyegző - Joseph Ratzinger - Szuromi Szabolcs Anzelm: Hans Urs von Balthasar ekkleziológiai koncepciója és a hitletétemény
SzuROMi Szabolcs Anzelm OPraem Hans Urs von Balthasar ekkleziológiai koncepciója és a hitletétemény* KORUNK ÉSZELVŰ KULTÚRÁJÁNAK JELENTŐSÉGE ÉS HATÁRA A Katolikus Egyház, mint Isten Újszövetségi Népe, alapításától fogva meghatározott tanbeli és fegyelmi keretek között működik, melyek alapvetően és lényegileg Jézus Krisztus személyéhez, tanításához és az Egyházat létrehozó tettéhez kötődnek. Az Egyház vallja, hogy Istennek, a kinyilatkoztatásban meghatározott tartalmú tanítását hirdeti, alapítójára visszanyúló szent hatalommal és küldetéssel rendelkező apostolutódok, azaz a püspökök által, meghatározott közösség számára. Ez az egyháztörténelem minden egyes korszakát jellemző meggyőződés röviden az egyház működésének doctrinalis és a disciplináris egységében foglalható össze.1 Az egyes időszakok mértékadó egyetemes zsinati vagy pápai állásfoglalásai, illetve az egyházatyák teológiai elemzései, tiszta képet adnak számunkra, a lelkek üdvösségének előmozdítását szolgáló Egyház működésének sajátosságairól. Az egyes dogmatikai jellegű állásfoglalások mutatják az évszázadok folyamán egymásra épülő, és az adott kor kérdéseire a Szentírás és a Szenthagyomány fényében választ adó hitletétemény egységességét, melynek alapja az Egyház igehirdető és szentségkiszolgáltató élete. Ez tehát az a változatlanság, amely a változó keretek között is az állandóságot jelenti az Egyház történelme folyamán intézményesedéit életében.2 1. Amikor mindennek előrebocsátása után a Basel-ben, 1988. június 26-án elhunyt H. Urs von Balthasar teológusi tevékenységének ekkleziológiai vonásaira rátérünk,3 nem szabad elfelejtenünk, hogy mint minden más katoli* Elhangzott a Hans Urs von Balthasar tiszteletére, születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésen (Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar, Budapest 2006. február 24.). 1 Vö. Erdő P., Az egyházjog teológiája intézmény történeti megközelítésben, Budapest 1995, 95. Vö. G. Segalla, Carisma e istituzione a servizio della caritá negli Atti degli Apostoli, Padova 1994, 13. 3 New Catholic Encyclopedia, II, Washington D.C. 20032, 33-35.
