Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 1-2. szám - A kánai menyegző - Joseph Ratzinger - Speyr, Adrienne von - Török József (ford.): A rózsafüzér fényességes misztériumai
60 Adrienne von Speyr és a Fiú közötti kapcsolatról, ő az egyetlen, aki „tárgyilagosan” képes tanúságot tenni szeretetükről az örökkévalóságban és a kereszt pillanatában! szétválásuk misztériumáról. Másrészt mint Istenben a harmadik személy, ő az Atya és a Fiú közötti örök, kölcsönös ajándék, kölcsönös bizalmasuk, akinek az a feladata, hogy szeretetúket maradéktalanul átadja, ő a szeretet hírvivője és küldöttje. Ezért a Szentlélek a megtestesült Fiü mellett az Atyánál maradt dicsőségének is tanúságtevője - amit a hitben tesz láthatóvá - galamb képében, s tanúskodik az Atyától a Fiúnak juttatott küldetésről. A KÁNAI MENYEGZŐ Az első csodát ezen tette az Úr. Ő ezt nyilvános élete elején, sokak szeme láttára, hivatalosan cselekedte, mint minden más csodát is. Márpedig minden csoda tanúskodás és szemlélődés gyümölcse. Az Úr ezeket a csodákat mint ember teljesíti be, aki soha nem távolodik el a szemlélődéstől, mert ő folytonosan az Atya szemlélésében él, és mint Isten, akinek megvan a lehetősége bármikor csodák tételére saját akarata szerint. De mert mint ember, nem akar mást ismerni mint az Atya akaratának való engedelmességet, a csodákat ő inkább az Atya és kevésbé a saját hatalmával akarja beteljesíteni; mert minden csodának az Atya hatalmáról kell tanúskodni és az Atya megdicsőülését szolgálni. Ő az Atyát az Atya saját hatalma útján akarja szeretni és szolgálni. Ily módon valamennyi cselekedete, csodája a szemlélődés legmélyebb forrásából tör a felszínre. Ám eleinte a Fiú nem akar hajlani az Anya kérésére. Az Anya azonban kitart. Ezért mondja a szolgáknak: „Tegyétek meg, amit mond.” Ő, Mária hisz és bizakodik, bízó hittel van iránta, azzal a magabiztossággal, hogy neki joga van ehhez a hithez. Fia ő ebben a hitben továbbra is kitart és ha ez a kitartás úgy jelenik meg, mint a célba érkező akarat, eljárása nem egyéni, hanem egyházi dimenziót ölt. Mária megkezdi a Jegyes szerepét, vagyis a közbenjáró, kérő Egyházét. Ebben a pillanatban ő rendkívül törékeny-kényes helyzetben van, hiszen egyazon tekintettel szemléli az emberek ínségét és az Úr tartózkodó magatartását. S neki, Máriának nincs joga, hogy ebben a pillanatban engedje elutasítani magát. Különben nem tudná teljesíteni közbenjárói szerepkörét. Ő az Egyház, aki lángolóan vágyakozik az Úrral való egyesülésre. Bizonyos, hogy a menyasszony alá van vetve a vőlegénynek, különösen akkor, ha a menyasszony az Egyház és a vőlegény a Fiú isteni személye. Ám a menyasszony nem rabszolga; szabad és jogai vannak Jegyesével szemben. Ezek azok a jogok, amelyek itt az Anyát megvédik. Vannak
