Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 1-2. szám - A kánai menyegző - Joseph Ratzinger - Dolna, Bernhard - Szabados Réka (ford.): A kánai menyegző - egy zsidó esküvő?
A kánai menyegző - egy zsidó esküvő? 41 szertartás a supa alatt zajlik le. Az eljegyzési áldással kezdődik, és az esküvő hét áldásával végződik. Minden egyes áldásnál bor szükséges a megszenteléshez. KINYILATKOZTATÁS ÉS ELREJTŐZKÖDÉS - KÁNA ÉS SÍNA1 így szól János evangéliuma a kánai menyegzőről: „Harmadnapon menyegző volt a galileai Kánában. Ott volt Jézus anyja” (Jn 2,1). Érthető ez úgy is (a hit szempontjából), hogy a történetben Mária, mint a várakozó, nemcsak fiára, hanem mint Krisztus jegyese, vőlegényére, Krisztusra vár? Nem ő a szeplőtelenül tiszta (a fehér esküvői ruha ennek jele), aki belső szépségével - Immaculata - vőlegényét dicsőségének kinyilatkoztatására ösztönzi, úgy, hogy ő isteni-megváltói méltóságba öltözik? Nem fedi el belső szépségét, ami hitéből sugárzik, a jelenlevők hívatlan, szenzációéhes és kíváncsi szemei elől? A titokhoz való eljutás azonban csak a hitben lehetséges, ugyanabban, ami őt eltölti, ahogy később a szolgákat és a tanítványokat is. A többiek résztvevői maradnak egy csodának, egy biztosan megrendítő felfoghatatlan eseménynek, de a titok maga mindezen jelek ellenére sokak előtt lepecsételt és zárt marad. Nem volt ez egy tapasztalat, amelyet Jézus földi élete során oly sokszor szerzett? A Sinai események a kánaiak mellé állíthatók, hogy a kinyilatkoztatás és elrejtőzködés titkát elmélyítsük, ami az egész Szentírást betölti. A Kiv 19,16 így hangzik: „Amikor aztán eljött a harmadik nap, és felvirradt a reggel, íme, mennydörögni és villámlani kezdett. Egészen sűrű felhő borult a hegyre, és egyre erősödő harsonazengés zúgott, úgyhogy megrémült a nép, amely a táborban volt... A mennydörgés közepette Mózes beszélt és Isten válaszolt neki.” A sűrű (nehéz) szó (lásd felhő) héber jelentése dicsőséget is kifejezhet. Meglepő, hogy a Szentírás arról számol be, hogy a Mózes által tanúsított Isten-jelenések egy felhőben történtek. Több helyen olvashatjuk: az Úr „szólította Mózest a felhő közepéből” (Kiv 24,16); az Úr megjelent és szólt hozzá „egy felhőoszlopban” (Szám 12,5; MTörv 12,5; Zsolt 99,7); „az Úr leszállt a felhőben” (Kiv 34,5; Szám 11,25); „megjelent az Úr dicsősége a felhőben” (Kiv 16,10); „a felhőben megjelenek” (Lev 16,2). Mire utal ez a gyakran használt kép? Közvetíti azt az alapvető igazságot, „hogy Isten, még ha ki is nyilatkoztatta magát, elrejtőzött, hogy bár hangja hallatszott, ő maga elrejtőzött”1. Az egyedülálló a Sinai kinyilatkoztatásban 1 Abraham Heschel, God in Search of Man: A Philosophy ofJudaism (New York 1955), 192.
