Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2006 / 3-4. szám - Hittan az iskolában - Sport - Marsaux, Jacky - Török József (ford.): Sportolás és lelki élet

Sportolás és lelki élet

153

Sportolásom lelkiségét egyszerű imádság összegzi. A 2004-es La Rochelle- ben tartott maratoni verseny alkalmából fogalmazódott meg bennem. Advent első vasárnapján Keresztelő Szent János alakja, az előfutár - szó szerint „az, aki elöl fut, aki elöl gyorsan halad” - ihlette ezt a fohászt: „Uram, engedj oly módon futni, hogy előkészítsem a te utadat.”

A SPORT AZ ASZKÉZ1S TÖRTÉNELME HAJNALÁN

Keresztelő Szent Jánost a lelki hagyomány az aszkéta modelljének, sőt archetípusának tartja. Az aszkézis szókincse, némileg negatív csengésűvé vált ugyan az egyházi diskurzusban1 2, mégis sajátos aktualitása van a sportolás esetében. Sokan meglepődnek, amikor megtudják, hogy az aszkézis az asz- ketész szóból származik, ami az ógörög nyelvben az atlétát jelenti. Az aszkeo igének négy fő jelentése létezik: megdolgozni nyers anyagokat (művészi tevékenység); azután testi erő kifejtése (mezőgazdasági munkák, katonai gyakorlatozás, sport), a test begyakorlása valami készségre; az igazságosság, a bölcsesség és az erény (erkölcsi, lelki törekvés) gyakorlása; díszíteni, fölfegyverezni (például a testet védőpajzzsal, egyébbel ellátni)3. Jól megfigyelhető az átmenet a szó fizikai értelméből az erkölcsi és lelki értelem felé, amit nem lehet semmibe venni. Ténylegesen nehéz lelki fejlődésre szert tenni a testet igénybe vevő gyakorlatok nélkül.4

Az aszkézis kettős, a sport terén és a lelki életben történt megtapasztalásából azt a meggyőződést szűrtem le, hogy a bensőségességhez (intériorité)

1 Ez nem ok nélkül van. Louis Bouyer teológus elítéli az aszkézis engesztelőnek tűnő, fájdalomközpontú túlkapásait. A lényeghez való visszatérésre figyelmeztet. „A keresztény aszkézis csak akkor maradhat egészséges, ha megmarad hitelesnek. S ilyen csak akkor lehet, ha mindig legközvetlenebbül hivatkozik a hitigazság lényegére: Isten szeretetének megnyilvánulására abban, ami a legtranszcendensebb, a legtermészetfölöttibb, a Kereszt misztériuma által. A keresztény aszkézis erre alapozva, nem valamiféle fájdalom-központú élményt ad, hanem megmarad annak, ami, vagy visszaváltozik azzá, aminek mindig is lennie kell: szabadító erőfeszítés, közvetlenül a hitből forrásozva; az e világtóli szabadulás az eljövendő világért..Introduction ä la vie spirituelle, Desclée, Paris 1960, 142. Az eljövendő világgal kapcsolatos feszültség mélységes analógiát mutat a futással. Lásd még „L’ascése de l’époque patristique” in L’ascése chrétienne et l’homme con- temporaín, Cerf, Paris 1951, 31-46.

^ Lásd A. Bailly, Dictionnaire grec franfais, Hachette, Paris 196326. H. G. Liddell, R. Scott, H. S. Jones, A Greek-English Lexicon, Clarendon Press, Oxford 1996s; H. Windisch, „askeő”, in Kittel (éd.), Theologisches Wörterbuch zum Neuen Testament, I, Kohlhammer, Stuttgart 1933,492-494.

4 Valójában az ókori sport jellegű aszkézis két területen zajlott: az egyik a küzdés, a másik a futás. Szent Pálnál és az egyházatyáknál a lelki küzdelem és az Úr szolgálatára sietve törekvés tematikájává lettek. Szent Benedek Regulája előszavában négyszer említi a futást, a 119. zsoltár 32. sorára támaszkodva: „A te parancsolataid útján futok."